Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
építkezés daru
Nyitókép: Pixabay

Nem akárhol szeretnének újabb felhőkarcolót építeni Budapesten

Értesülések szerint egy dubaji üzletember tárgyal a magyar kormánnyal.

Mohamed Alabbar, a dubaji, 828 méteres Burdzs Kalifa felhőkarcoló építtetője bejelentkezett a magyar kormánynál, hogy a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót építsen a Rákosrendező vasútállomás közelébe - vette észre a Telex a VSquare hírlevelében szereplő értesülést. Ha mindez igaz, akkor a régóta a fejlesztői érdeklődés központjában lévő zuglói területre egy 220-240 méter magas épületet húzna fel Alabbar cége, az Emaar Properties (a Mol-torony 143 méter magas).

A magyar portál megjegyzi, hogy egy toronyház radikálisan átalakítaná a főváros látképét, hiszen a vasútállomás lényegében a Hősök tere mögé esik, és az Andrássy út épületei fölött/mögött is látszódna.

Forrás: Google Térkép
Forrás: Google Térkép

A két portál körbekérdezett az ügyben érintetteknél, de senkitől sem kaptak megerősítő választ: az MNV, a kormány és az Emaar képviselői nem reagáltak a megkeresésre, a Fővárosi Önkormányzat és a XIII. kerület nem tud ilyen tervről, a XIV. kerületből pedig azt írták, hogy onnan senki nem áll vagy állt kapcsolatban a fejlesztővel.

A legutóbbi terv a Rákosrendező pályaudvar környékének fejlesztésére az volt, hogy egy felüljáró épül Zugló és Angyalföld összekötésére a Nagy Lajos király útja "folytatásaként". Ennek megtervezésével 2020-ban a Budapest Fejlesztési Központot meg is bízták.

Címlapról ajánljuk

Lengyel különgép érkezik Magyarországa a buszbaleset miatt

Az M3-as autópályán történt buszbaleset miatt a lengyel kormány a varsói külügyminisztérium és az egészségügyi szolgálatok képviselőit szállító különrepülőgépet küld Magyarországra - jelentette be Donald Tusk kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
A második Kína-sokk

A második Kína-sokk

Néhány évvel ezelőtt részt vettem Párizsban egy zártkörű eszmecserén, ahol kutatók és az európai autóipar nagyágyúinak képviselői vitatták meg az akkor éppen fellendülő kínai gépjárműexport várható hatásait. Meglepetésemre a megbeszélésen részt vett az Airbus egyik képviselője is, akit a kávészünetben kifaggattam jelenléte okairól. Elmondta, hogy ők ugyan nem autókat gyártanak, de már ekkor aggódtak amiatt, hogy ahogy Kína szorongatni kezdte az európai gépjárműipart, úgy fogja majd nehéz helyzetbe hozni a légijármű-gyártókat is néhány év múlva. Pedig ekkor még nem is volt felkapott téma második Kína-sokk ügye. Ma már egészen más a helyzet, Európának pedig lépéseket kell tennie ipari bázisa megőrzése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×