Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
325.15
bux:
143779.38
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Hallway and lockers in a empty school.
Nyitókép: groveb/Getty Images

Ipsos: lesújtó a magyarok véleménye az oktatási rendszerről

A magyar felnőttkorú lakosság elégedetlen az ország oktátási rendszerének jelenlegi formájával, az oktatás minőségével – derült ki az Ipsos Global felméréséből.

Az Ipsos Global nemzetközi – 29 országos – kutatásának eredményei általánosságban azt mutatják, hogy a megkérdezettek 33 százaléka jónak, 36 százaléka rossznak gondolja országa oktatási rendszerét. A megkérdezettek 45 százaléka nem javasolná a tanári pályát, 43 százalék viszont igen.

A legpozitívabb ország Szingapúr, ahol négyből hárman (74 százalék) úgy vélik, jó az oktatási rendszer, közülük 27 százalék szerint nagyon jó. Írországban a válaszadók 63 százaléka, Ausztriában 57 százaléka elégedett. A spektrum másik végén Magyarország foglal helyet, legyen szó a tanárok megbecsültségéről, megfelelő erőforrásokról és felszerelésekről, vagy akár egyenlő esélyekről – és a helyzet csak romlott az elmúlt időszakban – olvasható.

Hazánk a válaszadók csupán 8 százalék elégedett az oktatással, 67 százaléka pedig rossznak minősíti azt. A lakosság 76 százaléka nem javasolná senkinek, hogy tanárnak álljon, 74 százalék szerint ugyanis a pedagógusok nincsenek eléggé megfizetve, csaknem ennyien pedig úgy látják, megbecsülve sincsenek (globális átlag: 46 és 49 százalék).

A felmérés részletei (angol nyelven) itt olvashatók.

Címlapról ajánljuk

Elemző: hosszú ideje lappangó feszültség robbant ki Franciaországban

Csaknem 400 iskola maradt zárva Franciaországban, miután az oktatási körülmények és a finanszírozás miatt kezdődött diáktüntetések országszerte erőszakos összecsapásokba torkolltak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, Franciaország-szakértő az InfoRádióban elmondta: komoly témák és komoly „játékosok” vannak most a politikai színpadon, nagy a tét a választások előtt.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Jelentős céláremelések és felminősítések érkeztek szeptemberben a magyar részvényekre. A Mol megítélését a kedvező energiapiaci környezet javította, az OTP-nél viszont a magasabb árfolyamvárakozások mellett az orosz jelenlét kockázata is előtérbe került. A Richter elemzői lefedettsége bővült, a Magyar Telekomra pedig optimistább lett az egyik nagy nemzetközi bankház. A kisebb papíroknál vegyesebb a kép: volt, ahol a gyengébb eredménykilátások jelentős célárvágást hoztak, másutt a friss vállalati számok után is kitartottak korábbi értékelésük mellett az elemzők. Az alábbiakban összegezzük, milyen célárváltozások és ajánlások érkeztek a magyar részvényekre szeptemberben. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×