"A kutatás tulajdonképpen a koronavírus utazási szokásait vizsgálta – mondta az InfoRádióban Müller Veronika professzor, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója. – Egészen apró mérettartományban lehetett kimutatni a levegőben lévő aeroszolokon a vírus örökítőanyagát."

A kutató szerint ez azt jelenti, hogy a koronavírus olyan részecskéken is képes megtapadni, amelyek azonosak a saját RNS-ének méretével. Tehát nem kizárt, hogy ez a kórokozó egyedül is képes a levegőben terjedni anélkül, hogy a szálló porhoz vagy más kisebb levegőrészecskékhez kapcsolódna.

"Egészen apró, tehát az

egy mikrométer alatti részecskéken is kimutatható.

Ez azért nagyon fontos, mert ha például valaki végigmegy egy kórtermen, akkor nem látjuk, hogy felkavarodnak ezek a részecskék. Ha ott valaki ezt belélegzi, akkor egészen mélyen, a tüdő léghólyagocskáiba tud lejutni az anyag, ami különféle dolgokat tud hordozni. A mi esetünkben a modellezés része az a koronavírus volt" – mondta a professzor.

Hozzátette: eddig nem tudták ezt ilyen jól modellezni, de a koronavírussal kapcsolatban a most nagyon jól működött tesztekkel ki lehetett mutatni a vírus örökítőanyagát. Sok ilyen pácienst kezeltek az elmúlt években, és ez adta a lehetőségét, hogy fókuszáljanak.

A részecskéken baktériumok, vagy más vírusok is utazhatnak,

ezért is veszélyes nagy zárt terekben a levegővétel, ha ott fertőző betegek fekszenek, mert akkor mi is könnyebben elkaphatunk fertőzést.

Ennek a kutatásnak az eredménye is felhívja a figyelmet a felületek rendszeres és hatékony fertőtlenítésére, valamint a helyiségek gyakori szellőztetésére és a fertőzöttek elkülönítésére – tette hozzá Müller Veronika professzor, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója.