Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 18. vasárnap Lukács
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-csúcstalálkozó második napi ülése után Brüsszelben 2022. október 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Navracsics Tibor az EU vezetéséről: koncepciókülönbség van Charles Michel és Ursula von der Leyen között

Személyi és politikai konfliktust is lát az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke között. A területfejlesztési miniszter az InfoRádiónak úgy vélte: ez a rossz viszony problémát okozhat az unió külső megítélésében is.

A két pozíció összeegyeztethetetlensége az unió működését szabályozó szerződésben foglalt definícióból is adódik, mert az meglehetősen nagy teret enged a személyi ambícióknak - fogalmazott az InfoRádiónak Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, az Európa Stratégiakutató Intézet tudományos főmunkatársa.

"Miközben korábban az Európai Tanács két korábbi elnökénél, Herman van Rompuynél és Donald Tusknál azt mondhatjuk, hogy hagyományosan megfigyelhető volt egy külpolitikai irányultság, az Európai Uniót és az Európai Tanácsot ezen tagállamok állam- és kormányfői kifelé, a nemzetközi porondon képviseli, addig a Bizottság elnökei eddig nemzetközi színtérre nem vállaltak annyira aktív szerepet, mint Ursula von der Leyen, aki már hivatalba lépésekor és úgy definiálta a saját Bizottságát, mint geopolitikai bizottság, ezzel egyértelműen jelezte, hogy külpolitikai nemzetközi politikai ambíciói is vannak. És tulajdonképpen itt ezek az

ambíciók ütköznek most most már látványos módon össze."

Amennyiben láthatóvá válik ez a politikai irányvonalbéli konfliktus az bizonyos fokig az unió külső megítélésében is problémát jelenthet a miniszter szerint.

"A Charles Michel által képviselt felfogás egy lépéssel közelebb áll talán a hagyományos francia felfogáshoz, egyrészt a tagállamoknak nagyobb szerepet szán a külpolitika formálásában is, másrészt pedig az önálló európai külpolitikai irányvonalra is nagyobb hangsúlyt fektet, miközben a von der Leyen-féle irányvonal, a Bizottság elnökének a külpolitikai kérdésekben elfoglalt álláspontja sokkal inkább egy az amerikai állásponthoz közelállóan szolgáló álláspontnak tűnik. Tehát ilyen értelemben elvi különbségek is látszanak, nem csak személyi különbségek. De mára ez mindenképpen politikai koncepcióbeli különbséggé is kinőtte magát, úgy tűnik."

Navracsics Tibor a most zajló uniós csúcstalálkozóról is elmondta a véleményét, szerinte ez az Európai Tanács-ülés talán békésebb vagy vagy kiszámíthatóbb lehet, mint az elmúlt időszak Európai Tanács-üléseinek döntő többsége, de a Kínához való viszony vagy a maastrichti kritériumok rendszerének rugalmasabbá tétele megoszthatja a tanácskozó feleket a kereskedelempolitikai kérdések kapcsán, illetve az unió gazdasági helyzetének vitája során is előkerülhet, ebben az esetben egy ilyen vita egyik pillanatról a másikra akár érdekessé is válhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Tízből négy magyar a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyikének tartja a korrupciót, ennél csak az inflációt és az egészségügy állapotát ítélik égetőbbnek – a többi között ez derült ki az Integritás Hatóság „Tiszta úton” kutatásából. Magyarországon ez az első reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket vizsgálta. A részletekről Vajda Kinga, az Integritás Hatóság Tiszta úton című kutatási programjának vezetője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Európa inkább klub, mint valódi unió – egyetlen döntő területen múlhat az EU gazdasági életképessége

Európa inkább klub, mint valódi unió – egyetlen döntő területen múlhat az EU gazdasági életképessége

Európa gazdasági problémája nem az, hogy összeomlóban van, hanem az, hogy termelékenység tekintetében már három évtizede egyre inkább lemarad az Egyesült Államoktól – állítja Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group globális vezető közgazdásza. A Budapest Economic Forum 2026 konferencián tartott előadását követően a Portfoliónak adott interjújában arról beszélt, hogy az európai munkaerőpiacok szerepe a termelékenységi problémákban nem kap kellő figyelmet, figyelmeztetett arra, hogy több kormány fokozatosan elveszíti a gazdasági növekedés költségvetési eszközökkel történő ösztönzésének képességét, és hangsúlyozta: Európának végső soron sokkal mélyebb politikai integrációra lesz szüksége, ha vissza akarja szerezni gazdasági és geopolitikai súlyát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×