A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára A merész igazság Magyarországról (The Bold Truth About Hungary) címmel indított beszélgetéssorozatának legújabb részében Szalay-Bobrovniczky Kristóf vett részt.

A honvédelmi miniszter felidézte, hogy amikor a berlini fal leomlott, "a szovjet technológiával felszerelt, embertömegekből álló hadseregen alapuló szovjet doktrína közepén találtuk magunkat".

Ezt követőn aztán - folytatta - mintegy két évtizeden keresztül, elsősorban a baloldali kormányok hanyagsága miatt, ez a hadsereg teljes mértékben lepusztult, a berendezéseket elhanyagolták, eladták, a katonák számát jelentős mértékben csökkentették, végül pedig megszűnt a kötelező katonai szolgálat. Ezáltal egy teljesen önkéntes hadsereg jött létre, amely köré azonban nem szerveztek tartalékos rendszert. Végül 2016-ban a jelenlegi kormány kezdte el a haderőfejlesztési programot - mondta a honvédelmi miniszter.

Ezzel kapcsolatban Kovács Zoltán megjegyezte, hogy a magyar ellenzék és az európai baloldal is támadta a haderőfejlesztést, egy ütőképes és jelentős katonai erő létrehozását az Európai Unió tagállamaiban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette, a "progresszív baloldal azt jósolta, hogy majd kitör a világbéke, és így nem lesz szükség hadseregekre, ezért a NATO elavult".

Márpedig a hadiipar alapvető fontosságú, nem csak azért, mert munkahelyeket teremt és elősegíti a gazdaság további növekedését, hanem azért is, mert kedvezőbb és versenyképesebb árakat biztosít. Még fontosabb az ország biztonsága szempontjából, mivel nem kell külföldi beszállítókra támaszkodni, az ellátási láncok nem állnak le váratlanul, és saját hadiiparból lehet beszerezni a szükséges termékeket - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Az észak-atlanti szervezettel kapcsolatban Kovács Zoltán azt mondta, sokan hiszik, hogy "a NATO már létező haderő", és szükség esetén segítséget nyújtana, pedig valójában a NATO a tagállamok katonai közössége.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott:

"a NATO valóban mi vagyunk", kiemelve, hogy ezért épít Magyarország erős nemzeti hadsereget, hiszen ha más nemzetek is ezt teszik, akkor "számíthatunk egymásra".

A honvédelmi miniszter szólt arról is, hogy az orosz-ukrán háború tanulságaiból fakadóan Magyarország is a katonai fejlesztés új szakaszába lép, amelynek célja a legújabb technológiák bevezetése, majd az egyes elemek erős nemzeti hadsereggé egyesítése.

Az igazi cél természetesen az "elrettentés, a kellő erő demonstrálása" mind a fizikai felszereltségben, mind pedig az elszántságban, ami tapasztalt, bátor, magas szinten kiképzett, jó katonákat jelent - közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Elmondta, a hadsereg Országgyűlés által jóváhagyott létszáma 37 500, ezt a számot el kell érni, majd legalább meg kell duplázni az elkövetkező években. Szükséges továbbá a tartalékosok számának megemelése is. Egyszerre kell figyelni tehát a személyi fejlesztésre és a beérkező új technológiára, mert e kettő ötvözete képezi majd az új haderőt - ismertette Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A honvédelmi miniszter úgy vélekedett, hogy

az orosz-ukrán háború folytatódni fog, és amíg a fegyveres konfliktus tart, "bármi megtörténhet".

A magyar honvédelem természetesen minden tőle telhetőt megtesz az állampolgárok és határok védelméért, de az olyan véletlenszerű incidenseket, mint a rakétabecsapódás Lengyelországban, nem lehet teljes mértékben kizárni - mondta, hozzátéve, hogy az ilyen pillanatokban nagyon fontos "a stratégiai nyugalom".

Közben pedig "nem tehetünk mást, mint hogy a békét szorgalmazzuk és felhívjuk mindenki figyelmét az esetleges eszkalációs lépések elkerülésére, valamint erős nemzeti hadsereget építünk ki" - hangoztatta a honvédelmi miniszter.