Infostart.hu
eur:
366.93
usd:
327.43
bux:
142776.28
2026. október 26. hétfő Dömötör
Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója sajtótájékoztatót tart a Margit híd budai hídfőjénél 2022. október 27-én. A sajtótájékoztatót azt megelőzően tartották, hogy Budapesten élőláncot alakítottak diákok, szülők, pedagógusok és támogatóik az Egységes Diákfront kezdeményezésére. A tájékoztatón bejelentették, hogy egyeztetésre hívta a pedagógus sztrájkbizottság képviselőit november 7-re a közoktatásért felelős államtitkár.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

"Közös ügy" - ma is tüntettek a pedagógusok

Budapest belvárosában tartottak tiltakozást pedagógus érdekképviseletek és civilek.

Az esemény résztvevői közül kora délután többen a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt gyülekeztek. Egy másik csoport közben a Belügyminisztériumhoz vonult, hogy petícióként benyújtsa azt a 9 pontos követelést, amelyet a Civil Közoktatási Platform fogalmazott meg októberben.

Ezt követően átvonultak a Kossuth térre, ahol diákok és tanárok szólaltak föl, majd az Egységes Diákfront képviselői léptek a színpadra. A tömegben a Pedagógusok Szakszervezete mellett több más munkavállalói érdekképviselet, valamint az Amnesty International zászlói is föltűntek. A transzparensekre többnyire a szeptember óta tartó tiltakozások jelmondatait írták a résztvevők.

Az esemény végén Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke videóüzenetben köszöntötte a közönséget, a noÁR mozgalom alapítója pedig arról beszélt, hogy az oktatás nem a jobb- vagy a baloldal ügye, hanem közös nemzeti ügy. Molnár Áron többek között azt javasolta, hogy a politikusok mondjanak le az idei béremelésükről a pedagógusok javára.

A tüntetés zárásaként a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, az Adom Diákmozgalom, valamint a Szülői Hang képviselői kérdéseket olvastak föl.

A résztvevők közfelkiáltással nyilvánították ki az egyetértésüket azzal, hogy a kormány kezdjen nyilvános párbeszédet a közoktatásról, a közoktatásban dolgozóknak járjon megbecsülés, újra legyen sztrájkjog az oktatásban, legyen Közoktatási Minisztérium, csökkenjen a pedagógusok és a diákok terhelése, korszerű oktatásban részesülhessen mindenki az óvodától az egyetemig, versenyképes bért kapjanak az oktatásban dolgozók, korszerűsítsék az oktatási környezetet.

Címlapról ajánljuk
Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

Horvátország számára jó döntés volt az euró bevezetése, mivel alacsonyabb kamatokat, kockázatokat és nagyobb stabilitást hozott az országba - mondja Michael Faulend, a Horvát Nemzeti Bank alelnöke, aki a Portfolio Back to Europe konferenciáján adott interjút. A folyamat ugyanakkor még viszonylagos gördülékenysége ellenére is nagyjából hat évig tartott, közben pedig az euróövezeti adósságválság keserű tapasztalatai, valamint különböző világgazdasági sokkok is nehezítették a felkészülést. A horvát jegybank alelnöke az interjúban arról is beszélt, hogy Magyarországnak nem egyszerűen a gyors felkészülésre kell koncentrálnia, hanem arra, hogy egyszerre csökkentse a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokat, strukturálja jól a folyamatokat, és erős koordinációt teremtsen a jegybank, a pénzügyminisztérium, a kormány, valamint az európai intézmények között. A horvát jegybankár szerint az euróbevezetés célja erős gazdaságpolitikai horgony lehet, de csak akkor, ha a döntéshozók valóban készek fegyelmezett költségvetési és strukturális politikát folytatni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×