Ez egy politikai állásfoglalás, mert egy politikai szervezet alkotta. Különösebb indoklást azonban nem adott az EP, mindössze azt mondja, hogy "nem elegendők ezek az intézkedések", de ezt nem fejtik ki részletesen. Nem támasztják alá jogilag és főként nem hivatkozzák le pontosan, hogy melyek azok a 17 pontos megállapodásnak a részei, amelyekkel nem ért egyet, vagy amelyeket Magyarország nem tartott volna be - mondta Gát Ákos Bence, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója az InfoRádióban.

Tudni kell, hogy Magyarország az Európai Bizottsággal tárgyalt az Integritás Hatóság felállításáról, egyéb korrupcióellenes intézkedésektől, számos törvény és törvénymódosítás született vagy van folyamatban Magyarországon és számos technikai szabályt is módosítanak. Ezeket valószínűleg az EP fel sem mérte, hiszen volt egy elvi kiindulópontja a parlamenti többségnek, miszerint semmiképpen sem szeretné támogatni azt, hogy Magyarország megkapja a neki járó európai uniós forrásokat - állapította meg a Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetője.

Az EP azt javasolja a bizottságnak, hogy semmiképpen se tegyen olyan a javaslatot a tanács felé, amely a pénzeknek a kifizetését irányozna elő. Az már egy másik kérdés, hogy a kondicionalitási eljárásban a bizottságnak van jogosultsága arra, hogy előterjesszen a miniszterekből álló tanács részére intézkedési javaslatokat, ezek között szerepelhet bizonyos forrásoknak a felfüggesztése is.

Erről viszont a tanács dönt minősített többséggel,

az Európai Parlamentnek formálisan ebben a kérdésben nincsen szerepe,

tehát még csak nem is tehet javaslatot a bizottság részére.

Természetesen politikai véleményt megfogalmazhat, de ezt a helyén kell tudni kezelni.

Ez egy politikai nyomásgyakorlás - fejtette ki Gát Ákos Bence, majd arról beszélt, hogy nem jelent semmiféle kötelező erőt a bizottságra nézve.

A lényeg, a parlament állásfoglalásából nem következik, hogy Magyarország ne kapna forrásokat.

Mikor kaphat pénzt Magyarország? - tették fel ezután a kérdést a rádióban.

A szakértő szerint az eljárás nagyon bonyolult, ami biztos, hogy a bizottság kiértékeli hivatalosan is a magyar intézkedéseket, ez még nem történt meg, de korábban olyan kijelentéseket tettek, hogy az a 17 pontos csomag, amelyet Magyarország elfogadott és végrehajtott az elviekben alkalmas arra, hogy orvosolja a bizottság aggályait, még a múlt héten is olyan információk szivárogtak ki, hogy a bizottság elégedett ezekkel, de ezen a héten már azt lehetett hallani, hogy nem elégedettek, ugyanakkor hivatalos kommunikáció ezekben az ügyekben még nem történt.

Ezért is nehéz világosan látni, de azt tudni kell, hogy a december hónapban kenyértörésre kerülhet sor, akkor szavaznia kell a tanácsnak.

Van azonban egy másik szál is, ez a helyreállítási alap, itt 5,8 milliárd eurós forrásról beszélhetünk. Itt szűkösebb a határidő, hiszen ha Magyarország helyreállítási tervével kapcsolatban nem születik megállapodás, akkor forrásvesztés állhat elő, viszont itt a kiszivárogtatott hírek alapján azt tudni, hogy a bizottság elfogadná Magyarország helyreállítási tervét, csak a kifizetéseket nem kezdené meg.

Ez azt jelenti, hogy a jövő évre tolódnának további tárgyalások, ugyanakkor semmiképpen sem lenne garantált forrásvesztés, ilyen szempontból ez egyébként egy jó hír.

A kondicionalitási eljárás keretében adandó forrásoknál azonban nincs ilyen szűkös határidő, így amennyiben ott felfüggesztésre kerülne sor, akkor az még mindig csak egy felfüggesztés, és nem jár konkrét forrásvesztéssel, egyébként ezt erősítette meg a magyar fél is - állapította meg Gát Ákos Bence az InfoRádióban.