11 °C
A digitális oktatás legutóbbi időszaka alatt az alap- és középfokú oktatásban részt vevő gyermekek döntő többsége, 54 százaléka elsősorban laptopot használt tanuláshoz, a válaszadók 60 százaléka pedig a mobiltelefont jelölte meg a második leggyakrabban használt eszközként – derül ki a Budapest Bank legfrissebb, magyar szülők körében végzett reprezentatív kutatásából.
Amíg az otthon tanulás 2020 tavaszi időszaka alatt a résztvevők 24 százalékának kellett valamilyen új eszközt – például laptopot, asztali számítógépet, telefont vagy tabletet – vásárolnia, addig
az idén ez az arány 30 százalékra emelkedett.
55 százalékuknak azért kellett új eszközt vennie, mert nem volt, vagy legalábbis nem volt elég belőle, míg 28 százalék egy régi, elavult eszköz helyett vásárolt újat. Ezekre a válaszadók
átlagosan 132 ezer forintot, vagyis 7 ezer forinttal többet költöttek, mint a korábbi évben.
Idén többen felelték, hogy kellett valamilyen kiegészítő eszközt vásárolniuk gyermekük otthoni tanulásához, az eredményekből pedig az látszik, hogy jól jöttek a tavalyi tapasztalatok, ugyanis jelentősen többen vettek például fej- vagy fülhallgatót, egeret, webkamerát, mikrofont és nyomtatót. Ezekre az eszközökre idén átlagosan 31 ezer forintot költöttek, ez nem változott az előző évhez képest.
Az új eszközökért és kiegészítőként a legtöbben – tavalyhoz viszonyítva nagyobb arányban – készpénzzel fizettek az üzletekben, de 2020-hoz képest megnőtt az online betéti kártyával (17 százalékról 19 százalékra), valamint jelentősen emelkedett az üzletben betéti kártyával (7 százalékról 14-re), illetve hitelkártyával (3 százalékról 9-re) fizetők aránya is.
Gördülékenyebb volt az átállás a digitális oktatásra
A kutatásban megkérdezett szülők harmada úgy véli, nem változott gyermeke teljesítménye a digitális oktatás ideje alatt, de
a tavalyi 23 százalékhoz képest idén 36 százalék mondta, hogy negatív irányba változott.
A válaszadók 35 százalékának volt kialakított napi rutinja, amit be is tudtak tartani, viszont tavalyhoz képest kicsivel többen lettek, akiknek a korai sikerek ellenére ezt nem sikerült betartaniuk, valamint azok is, akiknek egyáltalán nem sikerült napi rutint kialakítaniuk. 2020-hoz képest nőtt azok aránya, akiknek az otthoni tanulás során több konfliktusuk volt gyermekükkel, és kissé emelkedett azon szülők száma is, akik úgy vélik, gyermekük nem lett önállóbb a digitális oktatás eredményeként.
Az idei digitális oktatásra történő átállás a megkérdezettek közel háromnegyede szerint gördülékenyebben ment, mint egy évvel ezelőtt, a válaszadó szülőknek pedig 57 százaléka felelte, hogy ez idő alatt otthonról dolgozott, a szintén otthon levő gyermek mellett pedig sikerült a munkájukra koncentrálniuk.
Borúsan látják a tananyag elsajátítását, tavalyhoz képest ugyanis
megnőtt azok aránya, akik szerint a nyári szünetben kell pótolni,
és hasonlóan negatívan vélekednek a tanárok és diákok együttműködése kapcsán is, mivel leginkább úgy gondolják, ez nem volt hatékony. A tavalyi átlagosan heti 13 óra helyett idén jellemzően csak 10 órát segítették gyermeküket a tanulásban a megkérdezett szülők.
A digitális kapcsolattartás tekintetében a szülők fele véli úgy, hogy csak egy–két dolog marad meg a most használt rendszerből, ami enyhe emelkedés az előző évhez képest. Az idei otthoni oktatás ideje alatt a korábbinál jóval többen használták a Krétát és a Microsoft Teams felületét, jelentősen csökkent azonban a Facebook-csoportok, a Facebook Messenger, valamint e-mail használata, amelyek korábban osztottan az élen álltak. A Magyarország Kormánya által elérhetővé tett
ingyenes internetszolgáltatás lehetőségével a kutatásban részt vevő szülők több mint fele élt.
A nyári táborok esetében megosztottak a szülők: míg 39 százalék biztosan elküldi táborba gyermekét, addig ugyanennyien nem tervezik, 15 százalék pedig a járványhelyzettől teszi függővé. Idén nyáron elsősorban belföldi utazást a megkérdezettek 42 százaléka tervez, 20 százalék egyáltalán nem tervez nyaralást, 12 százalék pedig a járvány alakulásához köti a döntést.
