Vitézy Dávid bejegyzésében az áll, a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső, valamint Rákos és Hatvan között már zajló, illetve a jövő tavasztól kezdődő pályarekonstrukciós munkák között kimaradt köztes vonalszakasz fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a hatvani és újszászi, naponta tízezrek által igénybe vett elővárosi vonalakat többen és kényelmesebben használhassák, a vonatok sűrűbben járhassanak Budapestre.

Kifejtette, a Budapest Fejlesztési Központ a MÁV-val együttműködésben kialakított tervezési programja szerint új, harmadik vágány létesül Kőbánya felső és Rákos, valamint Rákos és Rákosliget között, helyreáll az eredeti, 100 kilométer per órás pályasebesség és kiépül az ETCS L2-es páneurópai vonatbefolyásoló rendszer.

Kőbánya felső peronjai átkerülnek az Élessarokhoz, kisebb gyaloglással, akadálymentesen lehet majd átszállni a villamosokra, buszokra.

Ugyancsak magasperon készül az újszászi, 120a vonal megállóinál, állomásainál Gyömrőig bezárólag, bővülnek a P+R, B+R kapacitások is.

A 120a vonal budapesti szakaszán új megállók jönnek létre a XVII. kerületben Madárdomb néven és további megálló lehetőségét vizsgálják Strázsahegynél, hogy a meglévő lakónegyedeket, illetve fejlesztési területeket jobban kiszolgálja a vasút.

Rákosnál a vonalak szétágazása a nagyobb kapacitás érdekében külön szintűre épül át, és a Tárna utcánál felüljáró készülhet a beruházás részeként a vasút felett – sorolta Vitézy Dávid.

A bejegyzésben felidézte,

a Rákoson egyesülő hatvani és újszászi vonalak együttesen az ország egyik legforgalmasabb vasúti folyosóját jelentik naponta 42 ezer ingázóval.

Felújításáról a nyáron döntött a kormány egy átfogó elővárosi vasútfejlesztési program keretében.

A munkák előkészítését és a tervezést a Budapest Fejlesztési Központ irányítja – olvasható a bejegyzésben –, a tervezőknek európai uniós nyílt közbeszerzési felhívásra lehet jelentkezni.