Völner Pál hangsúlyozta: a kormány célja, hogy megállítsa "a többmilliárdos iparággá változott börtönbizniszt" az eddigi szabályozás reformjával, emellett a bűncselekmények áldozatainak segítését, igényeik érvényesítését helyezi a középpontba.

Az államtitkár elmondta: a 2017-ben bevezetett kártalanítási rendszerről kiderült, hogy nem biztosítja az eredeti jogalkotói szándékot, mert miközben a közvéleményt súlyosan felháborító bűncselekmények miatt elítéltek az elhelyezésük miatt jelentős összegű kártérítéshez jutottak, a bűncselekmények áldozatait alig sikerült kompenzálni.

"Nyilvánvalóvá vált, hogy egy visszaélésszerű, többmilliárdos iparággá változott börtönbiznisz alakult ki, az elítéltek és ügyvédjeik üzletet csinálnak a kártérítésekből az elmúlt három évben több mint tíz milliárd forintot pereltek ki az államtól a rossz fogva tartási körülményekre hivatkozva. Ezért az Országgyűlés, a kormány javaslatára az év elején megálljt parancsolt a börtönbiznisznek: március 7-től azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítási eljárásokban megítélt pénzösszegek kifizetését és egyben új szabályozás megalkotását írta elő" - tette hozzá.

Mint mondta, a gyakorlati tapasztalatok alapján az intézmény hatékony, jogalkotói szándéknak megfelelő működéséért szükségessé vált olyan új szabályozás kidolgozása, amely amellett, hogy megfelelő lehetőséget ad az áldozati igények érvényesítésére, egyben biztosítja az elítéltekkel szembeni egyéb követelések kifizetésének lehetőségét is.

Az indítvány ugyanakkor megtartja azt a már korábban bevezetett szabályozást, hogy a kártalanítási összegeket csak az elítélteknek folyósíthatják - hangsúlyozta az államtitkár.

Elmondta azt is, hogy a javaslat mindezek mellett átfogó módon kívánja fejleszteni az áldozatok jogérvényesítésének lehetőségét, így például eltörli a rászorultsági feltétel vizsgálatát és kitolja a sértetti ígérvényérvényesítés határidejét.

Völner Pál kitért arra, hogy a börtönzsúfoltság enyhítéséért már az elmúlt években is folyamatosan javultak a fogvatartottak elhelyezési követelményei, ebben az évben pedig jelentősen növelték a férőhelyek számát a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben. Az új épületszárnyak építésével csaknem háromezer új férőhely létesült, a telítettség így 96 százalékosra csökkent.