Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Résztvevő a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Szentkirályi utcai épületénél az SZFE és a Parlament között szervezett élőláncon 2020. szeptember 6-án. Élőlánccal tiltakoztak az SZFE modellváltása, autonómiájának elveszítése ellen az intézmény hallgatói és szimpatizánsok ezen a napon Budapest belvárosában. Az élőlánc tagjai kézről kézre adták azt a chartát, amelyet délelőtt az egyetem szenátusa írt. A Charta Universitasban rögzítették azokat az alapelveket, amelyek mentén el tudnák képzelni az együttműködést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Külső helyszínről kezdett dolgozni a Színművészeti új vezetése

Munkába állt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új vezetése, miközben a hallgatók elbarikádozták a bejáratot és a dolgozók sztrájkolnak - mondta Szarka Gábor, az SZFE újonnan kinevezett kancellárja.

A Kossuth rádió péntek reggeli műsorában, az új vezető első alkalommal nem tudott bejutni az SZFE Vas utcai épületébe, azóta a hallgatók az egyetem Szentkirályi utcai épületét is blokád alá vették.

Szarka Gábor arról beszélt, hogy a helyzet nem egyszerű, de természetesen megkezdte a munkát, ahogyan a két rektorhelyettes is. Már megtartotta az első eligazítást a közvetlen beosztottjainak egy külső helyszínen. Belépett az egyetem levelezési rendszerébe is, tehát tud kapcsolatot tartani a bent lévőkkel.

Elmondta:

a helyzetet nem próbálják meg erőszakkal megoldani, külső helyszínről igyekeznek végezni a munkát,

információhoz jutni, döntéseket hozni. Célszerűbb lenne tárgyalni a bent lévőkkel, de erre kevés lehetőség van. Azért amit tudunk, megteszünk - jegyezte meg.

Mint mondta, nyolc követelést fogalmazott meg a sztrájkbizottság, ebből 6-ot a fenntartóval szemben, ezekkel munkáltatóként nem tudnak foglalkozni. Amivel igen, az a fizetésemelési igény, ezt meg is emelték, a kért 10 százalék helyett 15 százalékos bérfejlesztést határoztak meg januártól. Ennek ellenére a sztrájkbizottság nem fogadta el feltételeiket.

Elmondta: a sztrájkbizottsággal kapcsolatban állnak, e-mailen kommunikálnak. Azt, hogy mi a konkrét, tényleges céljuk, azt ezek után nehezen tudom megfogalmazni - tette hozzá. Szarka Gábor szerint van egy masszív többség, amely nyugalmat, békét szeretne, valamint azt, ha az egyetemen elindulna a normális élet.

Emlékeztetett arra, hogy csütörtökön Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy jövő évre megduplázódik az egyetem költségvetése. Olyan fejlesztések, olyan fejlődés tudna elindulni a következő években, amely az egyetem történetében még nem nagyon fordult elő - hangsúlyozta, hozzátéve: nem lehet tudni, hogy a bent lévő tiltakozók mire mondanak nemet.

Mint mondta, az új vezetés és a kuratórium mindent elkövet, hogy a helyzetet párbeszéddel megoldja, de erre most nincs fogadókészség. Ez a helyzet a működést is veszélyezteti - emelte ki, hiszen aláírni sem tudja a dokumentumokat.

"Azt gondolom, hogy előbb-utóbb a mérsékelt és a kompromisszumkészséggel párbeszédre nyitott embereknek, munkavállalóknak, tanároknak hallatni kellene a hangjukat, annak érdekében, hogy legyen kivel egyáltalán, az agresszivitást és a blokádot félretéve, értelmesen tárgyalni" - mondta.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×