A több mint 400 oldalas elemzésből több pozitív és negatív következtetést is le lehet vonni a magyar oktatási rendszerre nézve, ezekből szemezgetett összeállításában a Portfolio.

A szervezet adatai szerint egy átlagos tanár iskolatípustól függően 30-40 százalékkal keres kevesebbet, mint az átlag diplomások, ezzel Magyarországon az egyik legjelentősebb a fizetési szakadék.

A legnagyobb a lemaradás az általános iskola előtt, az óvodákban és a bölcsődékben mindössze a diplomás átlagbér 61 százalékát vihetik haza a dolgozók. A többi területen kicsivel jobb a helyzet: az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamain tanító tanárok bére 66 százakéka az átlagos diplomás bérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot.

A fenti 60-70 százalékos aránnyal a magyar tanárok a lista végén szerepelnek, a szervezet adatai szerint csak Csehországban és az USA-ban alacsonyabb a tanárok átlagbére a többi diplomáshoz képest.

Az átlagnál többet kevés országban keresnek a diplomások, Európában Litvániában, Portugáliában és Németországban. A világszintű ranglistát egyébként Costa Rica vezeti a legmagasabb bérrel.

Mennyi idő elérni a legmagasabb fizetést?

Egy másik tekintetben Magyarország egyenesen listavezető (vagy ha úgy tetszik, sereghajtó): az OECD-jelentés szerint

sehol nem kell annyit dolgozni, mint nálunk, hogy valaki elérje a legmagasabb fizetési kategóriát.

Magyarországon 42 év munka után érheti el a top fizetést egy tanár a középiskola alsó évfolyamain. Ez azt jelenti, hogy a többség legfeljebb a nyugdíj előtt néhány évig élvezheti ezt, vagy el sem éri.

A magyarhoz hasonlóan lassú előrejutás a következő két helyen álló országban, Szlovákiában és Spanyolországban van, ott 40 év körül van a fenti érték. A régióban Lengyelországban ez például 20 év, Szlovéniában 25 év, Csehországban pedig 32 év.

Új-Zélandon és Ausztráliában, a lista másik végére került két országban ugyanez az idő 8-10 év.

Összehasonlították a tanórák számát is

Az évi átlagos tanítási óra egy átlagos magyar tanár esetében 1318 az óvodákban és a bölcsődékben, 652 óra az általános iskolákban és a középiskolák alsó évfolyamain és 648 óta a felsőbb évfolyamokon. Ezek közül csak az első haladja meg a nemzetközi átlagot, a többi kategóriában elmaradunk attól.

Az OECD korábbi hasonló jelentése szerint ennek oka az átlagnál hosszabb magyar nyári szünet.

Azt a jelentés is kiemeli, hogy az évi mintegy 650 óra kevésnek tűnhet, de ez csak a tanórák száma, és nem vették figyelembe, hogy ezen felül a tanároknak rengeteg egyéb feladatuk van az órákra való felkészüléstől a dolgozatok javításán ár a szülőkkel való kapcsolattartásig.