Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Hegedűs Lorántné a Jobbik képviselője felszólal a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. december 12-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Szakít a parlamenttel a Jobbikból kilépett alelnök

Hegedűs Lorántné közölte, várhatóan március 31-ig lesz országgyűlési képviselő, aztán civil szakmája szerinti állásban kíván elhelyezkedni.

Hegedűs Lorántné háromszor jutott a parlamentbe a Jobbik országos listájáról. Kilépéséig a párt alelnöke is volt. A távozását bejelentő közleményében azt írta: áthidalhatatlanná vált politikai stratégiai nézetkülönbségbe került eddigi pártjával,

"posztkommunistákkal történő bármilyen közösségvállalás" ellentétes neveltetésével és személyes meggyőződésével.

Távozásával 21 tagúra apadt a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportja, amelyet öt tag hagyott el a tavaly tavaszi választás óta. Május végén zárta ki a képviselőcsoportból a pártvezetés Dúró Dórát, október elején pedig Volner Jánost. Utóbbi mellett kiállva távozott a frakcióból Apáti István és Fülöp Erik. A négy képviselő tavaly novemberben jelentette be, hogy létrehozták a Mi Hazánk Mozgalom képviselői csoportját az Országgyűlésben.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×