Infostart.hu
eur:
356.02
usd:
306.17
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Az M0 autópálya déli szektorának bővítéséhez épült új, 770 méter hosszú hárosi Duna-híd próbaterhelés előtt 2013. június 4-én. Amennyiben a próbaterhelés során mért adatok egyeznek a számítottakkal, akkor az M6 autópálya és az 51-es számú főút közötti 11 kilométer hosszú szakaszon legkésőbb július végén megindulhat a forgalom.
Nyitókép: MTI Fotó: Sóki Tamás

Fordulat az M0-s befejezése ügyében

Az M10-es és az M100-as építésével kör helyett zsák alakja lehet a sztrádának Budapest körül.

A Magyar Közlöny tavaly december 30-i számából derült ki, hogy több út- és vasútfejlesztési tervet átírt a kormány – írta a G7.hu, amely szerint a legújabb terület-fejlesztési térképről eltűnt az M0-s nyugati szakasza.

A legújabb kormányzati elképzelések megvalósulása esetén is bezárulna a sztrádagyűrű a főváros körül, ám nem kör, hanem zsák alakja lenne, és nem végig M0-snak hívnák. A budai oldalon az Esztergomig tartó M100-as, illetve a Budapest és Kesztölc közötti M10-es utak zárnák le az M0-ból és az M1-ből álló körutat.

A portál emlékeztet: az M0-s nyugati szakaszával az M1-s és a 11-es út között több probléma is van. Egyrészt jelentős részben alagútban kellett volna vezetni a budai dombokban, másrészt nagyon sok természetvédelmi területet érint, és emiatt jelentős volt a lakossági és a környezetvédelmi ellenállás.

Tavaly szeptemberben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megtalálta a vállalkozót a tervezésre 396 millió forintért. Azonban az engedélyeztetés miatt 2023 előtt várhatóan nem kezdődhetne az építkezés megkezdése, az alagutakkal tűzdelt szakasz pedig 2026-ra készülhetne el.

Ezzel szemben az M1 és Esztergom közötti út környezeti hatástanulmányát már 2016-ban elkészítették. 2018 januárjában 1,9 milliárd forintért a Constreal Mérnökiroda Kft. nyerte el a szerződést a környezeti hatástanulmány, az engedélyezési és a kiviteli tervek elkészítésére. Minderre 19 hónapja van a cégnek, így az idei év végére elkészülhet. Ezek alapján az M100-as akár 2020-ban is elkezdhetik építeni, az átadás 2022-2023-ra tehető a NIF tervei szerint.

Nagyjából 100-150 milliárd forintra becsülhetőek a költségek

– írja a G7.

A portál szerint Az M100-as csak akkor lehet igazán az M0 alternatívája, ha megépül Kesztölc és Budapest között az M10-es néven tervezett út, kiváltva a számos településen át vezető, rendkívül túlterhelt 10-es utat, és megépül a 10-es út és a 11-es út közötti M0 szakasz.

Bár az országos területrendezési terv térképéről eltűnt az M0-s nyugati szektora, a területrendezési tervben továbbra is ott van még a legújabb módosítás szerint is.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Szinte teljesen eltűnt a cigaretta egy országból, de ebben egy másik termék segített

Szinte teljesen eltűnt a cigaretta egy országból, de ebben egy másik termék segített

Svédország hivatalosan is dohányzásmentes országgá vált: a svéd alkohol- és kábítószerinformációs tanács (CAN) friss jelentése szerint a napi rendszerességgel cigarettázók aránya 4,8 százalékra csökkent, ami alatta marad az Egészségügyi Világszervezet által referenciaértékként alkalmazott öt százalékos küszöbnek. A dohányzók aránya 2003 óta 16 százalékról esett vissza a jelenlegi szintre. A sikert nagyrészt a snüssz nevű füstmentes dohánytermék elterjedésének tulajdonítják, amelyet az EU-ban egyedül Svédországban lehet legálisan forgalmazni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×