Azt a tanulságot érdemes levonni az óriási életműből, amelyet Szent István hátrahagyott, hogy a függetlenséghez szükség volt arra, hogy az ország bekapcsolódjon az európai keresztény kultúrkörbe - mondta az Országgyűlés elnöke az Echo Tv-ben augusztus 20. alkalmából.

Kövér László felhívta a figyelmet arra, hogy ma a másik oldalról nézzük a helyzetet, onnan, hogy "megtartsuk ezt a kultúrkört" - a magyar erőfeszítéseken keresztül is -, amelyik Európát Európává, Magyarországot európai országgá teszi.

Meg kell védeni az ország önállóságát

azon törekvésekkel szemben, amelyek más érdekek alá rendelnék - közölte, jelezve: Szent István nemcsak a keresztény magyar államot alapította meg, hanem elérte, hogy Magyarországnak nem kellett alárendelődnie más európai hatalmaknak.

Azt mondta: a migrációs krízis, amely elérte Európát, benne Magyarországot, mindenkit rádöbbentett arra, hogy eddig nem voltak olyan kihívással szembeállítva, mint amilyennel lesznek a jövőben. Ráadásul Európán kívül is vannak olyan hatalmak, amelyek formális vagy informális beavatkozási kísérleteivel szembe kell nézni - tette hozzá.

"Az életünket fenyegeti veszély"

Úgy fogalmazott: az emberek megértették, hogy itt nem csak anyagiakról van szó. Az anyagiak megszerzése olyan nívón lehetséges, ami európai - folytatta -, és az emberek elkezdtek azon gondolkodni, hogy mi az európai. Szerinte ennek a következménye - ami nem lett volna lehetséges húsz évvel ezelőtt -, hogy amikor föltették az embereknek a kérdést, hogy fontosnak tartják-e Magyarország keresztény kulturális mivoltának megőrzését, a megkérdezettek több mint háromnegyede igennel válaszolt. Hangsúlyozta: itt nem arról van szó, hogy jár-e valaki templomba, hanem arról, hogy "minden, ami eddig természetes volt számunkra (...), összekapcsolódik a keresztény kulturális gyökereinkkel, a tízparancsolaton alapuló normarendszerünkkel". Ezt fenyegeti veszély, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy "az életünket fenyegeti veszély" - fogalmazott a fideszes politikus.

Stratégai ágazatok "saját kézben"

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki válaszát azzal kezdte: a 2008-2009-es válság idején felrémlett az a veszély, hogy minden összeomolhat, amiért 1990 óta dolgoztak, és Magyarország "páriasorban marad". Ezért kormányra kerülve bevonták a külföldieket a közteherviselésbe és megpróbálták a stratégiai ágazatokat saját kézbe venni. Ezek közé sorolta a médiát is, jelezve, amikor lett kereskedelmi televíziózás, mind a két frekvenciát külföldi befektetők vitték el, és "az a mocsok", ami ömlik a kereskedelmi televíziózásból, "Magyarországon még inkább korlátlanul ömlött a nyakunkba" huszonvalahány éven keresztül.

A kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás.

Újrarendezik az irodalmi asztalt

Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. "A gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is", van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor

nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.

Rendet tenni az MTA-nál

A Magyar Tudományos Akadémiát érintő kérdésre Kövér László úgy fogalmazott: az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük, és nem szerepelnek olyanok, akiket a kommunisták megfosztottak az akadémiai címüktől, noha erre "legfeljebb politikai okuk volt".

"Döntsük el, hogy az akadémia micsoda": politikai értékeket is valló vagy tudományos testület, és ha utóbbi, akkor "ott is rendet kell tenni" - hangsúlyozta. Úgy folytatta: azt szeretné, ha mindenkinek lehetősége lenne arra, hogy előítéletmentesen mondhassa el a maga igazát, legyen szó a magyar őstörténetről, a két világháború közötti értelmiségi életről vagy akár a Kádár-rendszer szellemi világáról.

Az úgynevezett gendervitára rátérve közölte, politikai morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan "szélsőségről" van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott "fel kell lépni" - tette hozzá.

Botond Bálint publicista írásaira hivatkozva azt mondta: amit genderizmus néven próbálnak tudományként feltüntetni, az egyrészt ideológia, másrészt egy olyan emberkísérlet szellemi megalapozása, "ami semmivel se jobb, mint az eugenetika a náci időkben".

Olyan törvények jönnek, amelyek a kormány mozgásterét szabályozzák

Az Országgyűlés elnöke nyilatkozott a Karc FM rádiónak is: reményét fejezte ki, hogy a következő négy évben sem válság nem lesz, sem olyan migrációs jelenségekkel nem kell szembesülni, mint korábban. Ami azt is jelenti, hogy a parlamentre egyre kisebb teher nehezedik - fűzte hozzá.

Olyan törvényeket fognak elfogadni, amelyek a kormány mozgásterét szabályozzák - jelentette ki. Szavai szerint az elmúlt 28 évben az Országgyűlés nem tudta megfelelően teljesíteni a végrehajtó hatalom ellenőrzésének feladatát, és szerinte ebbe 1998 is beletartozik, mert akkor is válsághelyzet volt az előző kormány teljesítménye miatt.

A következő négy év egyik fontos feladata, hogy a parlament ellenőrző funkcióját növeljék

- mondta Kövér László. Felhívta a figyelmet: a biztonság megteremtésének elengedhetetlen feltétele az is, hogy az önazonosságot, a nemzet kulturális-szellemi karakterét meg tudják óvni, és véleménye szerint ez is "igényel majd törvényalkotási beavatkozásokat", legyen szó a többi között a köznevelésről, a felsőoktatásról vagy a tömegtájékoztatásról.