November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a a halottak napja. Előbbi a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé. Már sokak a mostani hétvégén is kilátogattak a temetőkbe rendezni a sírokat az ünnepek előtt, az igazi látogatói dömpingre azonban szerdai munkaszüneti napon lehet számítani. Kiss Csaba, az Országos Rendőr-főkapitányság balesetmegelőzési bizottságának főtitkára türelemre és előzékenységre inti az ilyenkor autóval a temetőkhöz látogatókat.

„Kérjük az autósokat, hogy figyeljék az esetlegesen megváltozott közúti jelzéseket” – emelte ki az InfoRádiónak főtitkár. A jelentősebb forgalmú temetők környékén ugyanis akár ideiglenes forgalmi rendet is kialakíthat a közút kezelője vagy az önkormányzat.

Németh Ágnes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője arra figyelmeztetett, amikor a temetőkbe indulunk, mindent alaposan zárjunk be otthon, mert

kedvelt időszaka ez a besurranó tolvajoknak.

Németh Ágnes arra is figyelmeztet, hogy ha lehet, sírhelymegváltás esetén se érkezzünk nagyobb összegű készpénzzel a temetőkbe.

A sírmegváltást a temetőlátogatás elején érdemes elintézni, esetleg – ha van rá lehetőség – bankkártyával is fizethetünk – javasolta Németh Ágnes az InfoRádióban. Bár nagyobb temetőknél találkozhatunk biztonsági őrökkel, illetve polgárőrök is figyelik a forgalmasabb helyszíneket az időszakban, elengedhetetlen, hogy a látogató is figyeljen értékeire.

A kegyeleti gyertyák és temetői mécsesek okozta tüzek is minden évben munkát adnak a tűzoltóknak. A temetőtüzek megelőzhetőek azzal, hogy a szabadban csak mécsestartóban lévő mécsest gyújtanak meg a látogatók, ezeket a sírtól való távozás után pedig eloltják és nem teszik a száraz avar, vagy gyúlékony koszorúk közelébe a mécsest – figyelmeztetett Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője. A Halloween alkalmából készített töklámpásokat és kegyeleti gyertyákat is olyan biztonságos helyre kell tenni, ahol nem gyulladhat meg a közelükben semmi.

Az Országos Mentőszolgálat közleményben figyelmeztetett, hogy a temetőlátogatások idején a kisgyermekekre különleges figyelmet kell fordítani, mert egy meglazuló sírkő könnyen ledőlhet, és akár halálos balesetet is okozhat. Azoknak, akik alapbetegségekben szenvednek, komoly fizikai megterhelést jelenthet a temetőlátogatás, nekik azt javasolja a mentőszolgálat, hogy vigyék magukkal rendszeresen vagy szükség esetén szedett gyógyszereiket is.

A Fiumei úti temetőben november 1-jén 17:00-kor tartja a Nemzeti Örökség Intézete központi megemlékezést. Az emlékhangversenyen Mozart Requiemjének kórustételei hangzanak fel a Budapesti Akadémiai Kórustársaság és a Budapesti Lantos Kórus előadásában. A Budapesti Temetkezési Intézet az Újköztemetőben október 31-én és a Farkasréti temetőben november 1-jén tart megemlékezést, Hirtling István verseket szaval, Tóth Vera énekel. A temetők november 2-ig reggel 7 óra és este 8 óra között tartanak nyitva.

Történelmi kitekintés

Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé.

A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába a hetedik században, IV. Bonifác pápa alatt került be. III. Gergely pápa kiszélesítette a megünnepelendők körét, „a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa döntése értelmében került az ünnep.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél” ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.

A magyar nép körében ezen a napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket.

Mindenszentek Magyarországon 2000-ben lett ismét munkaszüneti nap. Az ünnep a katolikusok számára 2013-tól nem tanácsolt, hanem kötelező ünnep, azaz a hívőknek kötelező a szentmisén való részvétel.

A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odilo clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére. A szokáshoz kapcsolódó népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a „véletlenül kiszabadult lelkek” visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. A sírokat is azért kell megszépíteni ilyenkor, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben.

A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik halloween, a kóbor lelkek kelta ünnepe – az All Hallows' Eve kifejezésből származó elnevezés magyarul annyit tesz: mindenszentek előestéje.