Mint fogalmazott, a hatályos kerettantervek módosításánál fontosabb, hogy legkorábban 2019 szeptemberétől jön az új Nemzeti alaptanterv.

Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra: a tavaszi törvénymódosítás során törvényi szintre emelkedett, hogy aki osztályfőnök, munkaközösséget vezet vagy a diákönkormányzatot segíti, annak két órát a tanítással lekötött idejébe bele kell számítani.

Azt is tervezik, hogy a régebbi középiskolai történelmi atlaszokat még egy évig lehessen használni. Emlékeztetett: korábban úgy volt, hogy idén lehet utoljára, "de talán így könnyebb lesz az átmenet, több ilyen kérést kaptunk iskoláktól, amit megfogadunk, bár időközben elkészült az új atlasz".

A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy terveik szerint pályaorientációs céllal tanévenként két napot igazolt hiányzásként lehet majd arra használni, hogy a tanulók két helyszínre, két munkahelyre is el tudjanak menni a 7. és 8., valamint a 10., 11. és 12. osztály során.

A további tervek között említette, hogy a gyógytestnevelői feladatok ellátásával kapcsolatban feloldják a korábban tervezett szigorítást, amely szerint csak adott felsőoktatási szakon végzettek taníthatták volna ezt, aki szakirányú továbbképzést szerzett, az nem. Így továbbra is elegendő szakirányú végzettségű kolléga lesz ezen a területen - szögezte le.

Jogszabályban is kimondják továbbá, hogy a pedagógus-előmeneteli rendszerben csak a jogszerű foglalkoztatás számít bele a szakmai gyakorlatba.

Szintén újdonság, hogy a mesterpedagógusok útiköltség-elszámolásának felső küszöbét eltörlik, amikor az Oktatási Hivatalnak dolgoznak mások minősítési eljárásában.

Maruzsa Zoltán - a Paulay Alapítványi Középiskolánál feltárt visszaélésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva - beszélt arról is, hogy terveik szerint a jövőben a felnőttoktatás keretében szervezett osztályozó vizsgákra a kormányhivatal minden esetben vizsgabiztost küld ki, ennek finanszírozását pedig az érintett intézmények viselik, amelyek tanulónként 5 ezer forintos eljárási díjat fizetnek majd.

Beszélt Maruzsa Zoltán arról is, hogy nehéz körülmények közötti tanításért többen kapnak majd pótlékot. Elmondása szerint ehhez az kell, hogy az érintett intézményben a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az öt százalékot, és az adott pedagógus a munkájának legalább 50 százalékában képességkibontakoztató, integrációs felkészítő munkát végezzen.