Milyen bűncselekmények jellemzőek a fiatalkorúakra?

"A fiatalkorúak elsősorban erőszakos bűncselekményeket követnek el, ezt követi a lopás, a garázdaság, de olyan fiatalkorú is állt már bíróság előtt, aki kerítést követett el" - számolt be a Fővárosi Törvényszék szóvivője az InfoRádió Paragrafus című jogi magazinjában. 

Póta Péter elmondta, hogy a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyekben, ahol elsősorban élet elleni bűncselekményeket követnek el a fiatalkorúak, szintén nagy a megoszlás.

Döntően életveszélyt okozó testi sértések miatt állnak bíróság előtt a fiatalkorúak, esetükben kevés emberölés vagy minősített emberölés miatt emelt vádat az ügyészség,

és ebben az évben szinte kizárólag életveszélyt okozó testi sértés miatt került sor vádemelésre.

A kerületi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben 2012-2016 között 72 százalékot meghaladó volt a fiatalkorúak bűnösségét megállapító ítélet, és nem érte el az egy százalékot azon ügyek száma, amelyek felmentéssel zárultak - tette hozzá a szóvivő.

Ugyanakkor törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyekben minden egyes vád alá tartozó személyt elítélt a bíróság.

Ki számít fiatalkorúnak?

A Btk. meghatározza a fiatalkor alsó és felső határát. Az tekinthető fiatalkorúnak, aki a bűncselekmény elkövetésekor betöltötte a 12. életévét, de a 18.-at nem - ismertette a szóvivő.

Póta Péter elmondta, hogy a Btk. két alsó korhatárt határoz meg: a 12. életévet, illetve a 14. életévet.

"Ezt úgy kell érteni, hogy

csak bizonyos bűncselekmények esetén büntethető az a fiatalkorú, aki az elkövetéskor a 12. életévét betöltötte, de a 14. életévét nem"

- magyarázta.

"Ezek azok a bűncselekmények, amelyek kiemelkedő tárgyi súlyúak, így például az emberölés, a minősített emberölés, az erős felindultságból elkövetett emberölés, a rablás ebben az életciklusban büntethető" - mutatott rá a szóvivő.

Azt is aláhúzta, hogy a jogszabály a nevelési célt tartja szem előtt a fiatalkorúak esetében, ez azt jelenti, hogy nem csak a büntetésben kell megmutatkoznia a nevelési célnak, hanem magában a büntetőeljárásban is.

"Akkor van helye büntetés kiszabásának, ha nevelő jellegű intézkedések, így például a próbára bocsátás, vagy a javítóintézeti nevelés nem vezethet eredményre,

mert olyan súlyos bűncselekményt követett el a fiatalkorú, hogy már az első körben indokolt vele szemben büntetés kiszabása" - hangsúlyozta Póta Péter.

Azt is jelezte: fiatalkorú életfogytig tartó szabadságvesztést csak akkor kaphat, ha a 20. életévét már betöltötte az elbíráláskor.

A fiatalkorúakkal szemben egyébként ugyanolyan kényszerintézkedéseket lehet alkalmazni, mint a felnőttkorúakkal szemben - fűzte hozzá a a Fővárosi Törvényszék szóvivője.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!