A fejlesztések előtt a működőképtelenség határán dolgoztak a hivatal laboratóriumai - jelentette ki Szentes Tamás országos tisztifőorvos.

„A technológiai háttér sajnos az elmúlt években jelentősen sérült formában működött. A laborjaink amortizációja elérte a 90 százalékot, ezért sokszor külső szolgáltatók, magánlaborok szolgáltatásait kellett igénybe vennünk ahhoz, hogy megfelelő szinten tudjuk biztosítani azt a közegészségügyi és járványügyi feladatot, amelyet el kell látni az intézményben. Ez a fejlesztés viszont lehetővé tette azt, hogy egy korszerű, kétszintű laborhálózat alakuljon ki Magyarországon. Fejlesztettük a kormányhivatali laborok szolgáltatásait, és létrejött a csúcslabor, amely képes megfelelő biztonságot garantálni az ország számára.”

Szentes Tamás arról is beszélt, hogy a fejlesztések segítik az ország ivóvízkészletének védelmét a terrorcselekményekkel szemben is.

„Európa átalakulóban van. Jelentős kockázatot jelent a terrorfenyegetettség, amelynek jelentős célpontjai lehetnek az élővizek. Ezért van jelentősége ennek a fejlesztésnek, a csúcslabor képes katasztrófahelyzetben is szavatolni az élővizek, az ivóvíz biztonságát Magyarországon.”

Varga Márta, az Országos Közegészségügyi Központ vízmikrobiológiai osztályának a vezetője bemutatta, hogy az alapfeladatokat ellátó és szintén most fejlesztett területi laboratóriumok mellett a budapesti csúcslabor milyen kiterjedt analitikus munkát tud végezni a fejlesztésnek köszönhetően.

„A jogszabály sem fedhet le minden olyan paramétert, amelyek az egészségre veszélyt jelenthetnek. A lakosságot leginkább olyan vegyületek, anyagok aggasztják, amelyek a jogszabályokban nem szerepelnek, rutinszerű vizsgálatuk nem történik, ilyenek a vírusok, gyógyszermaradványok, hormonhatású anyagok jelenléte. Ezek vizsgálata nem kötelező feladat, inkább kutatási célból szokott előfordulni. A népegészségügy új eszközparkja ezen vegyületek, biológiai és kémiai anyagok vizsgálatára is alkalmas, sőt a radioaktivitás vízben való jelenlétére is alkalmassá vált a laboratórium. Ezzel bármilyen vízszennyezőt; fizikai, kémiai vagy biológiait ki tudunk mutatni.”

Az 1,7 milliárd forintos beruházás a KEOP Operatív fejlesztési program keretében valósult meg uniós támogatásból.