„Többrétegű konfliktusmezőről beszélhetünk az Európai Unióban. Nem tudnám összeszámolni, hogy konkrétan hány oldal vagy konfliktusban álló fél van. Karakterében elkülönítve egymástól beszélhetünk egy alapvetően költségvetési-gazdasági-pénzügyi válságról – ez jobbára Görögország, Portugália, Spanyolország és Olaszország euróválságának kérdésköre –, és beszélhetünk egy politikai válságról – ide tartoznak a bevándorlási-migránsválsággal kapcsolatos konfliktusok. Az utóbbitól megkülönböztetném a brit népszavazást, amit inkább az identitásválság kategóriájába sorolnék” - fogalmazott Navracsics Tibor.

Az Európai Unió tagozódásával kapcsolatban elmondta: egyrészt létezik egy észak-déli országok közötti megkülönböztetés, másrészt létezik egy kelet-nyugati országok csoportja.

„Ez utóbbi most szerintem ismét egy meglehetősen éles választóvonallá vált. Sokáig úgy gondolhattuk, hogy lesz egy békés egybenövése az Európai Unió két nagy felének, de úgy tűnik, hogy ez most ismét kiéleződik” - véli a biztos.

„Kicsit árnyaltabbá vált a kérdés, hiszen mondhatjuk azt, hogy vannak olyan országok az észak-dél törésvonalban is, amelyek egy kicsit mintha átmenetet képeznének – például Spanyolországnak majdnem sikerül már-már északivá változnia az elmúlt évek reformpolitikájának eredményeként, Finnország viszont annak a szélén áll, hogy eldéliesedik, hiszen nagyon komoly költségvetési problémákkal küzdenek most” - részletezte.

„Ha pedig a kelet-nyugati különbséget és a migránsválságot vesszük metszéspontnak, akkor a balti államok mind nyugatiasan kezdenének viselkedni. Ugyanakkor látjuk azt, hogy például Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában mintha a migránsellenes hangok is erősebbek lennének, vagyis mintha keletiesednének” - folytatta az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa.

„Maradnak a nagy törésvonalak, de sokkal bonyolultabb, több átmeneti csoportot is megkülönböztethetünk ebben az egyre bonyolultabbá váló konfliktusmezőben” - hangsúlyozta a biztos.

Arra a kérdésre, hogy az északiasodás és a nyugatiasosodás jó-e a déliesedéshez és a keletiesedéshez képest, Navracsics Tibor úgy válaszolt: ez az, ami már az identitásválsághoz is kötődik, és annak megítéléséhez is, hogy mi az európai modell, mi az, amit képvisel az Európai Unió.

„A maastrichti kritériumok? A szigorú költségvetési politika, amely előír nagyon kemény költségvetési-politikai követelményeket, amiket tűzön-vízen keresztül érvényesíteni kell, adott esetben még ha ez a gazdasági növekedés rovására megy? Vagy modellt kell váltanunk?” - tette fel a kérdést a biztos.

„Vagy hogy a másik példát mondjam – a migránsválságot, a kelet-nyugati törésvonalat. Az a befogadókultúra, amely az Európai Uniót olyan országcsoporttá tette, hogy bárki, aki odamegy, menedéket kér vagy életesélyt akar találni magának, az megtehesse és támogatást kap hozzá? Vagy modellt kell váltanunk?” - folytatta a kérdések sorát Navracsics Tibor.

„Pontosan ez az identitásválság egyik legélesebb kérdése – ha nem az egyéniség, nem az individuumok szempontjából nézzük, hanem az Európai Unió, mint közösség szempontjából nézzük” - emelte ki.

„Mi az európai modell, és kell-e változtatnunk azon az európai modellen, amit az elmúlt évtizedekben az Európai Unió tagállamai együttműködésükben kifejlesztettek?” - vetette fel a kérdést az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa.