Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv

NVI: sem az MSZP, sem Kész Zoltán nem adott le aláírást a népszavazási kezdeményezéséhez

em az MSZP, sem Kész Zoltán független képviselő nem adott le eddig aláírásgyűjtő ívet a népszavazási kezdeményezéséhez - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szerdán az MTI-vel. Az Országgyűlés csak azután foglalkozhat a népszavazási kezdeményezésekkel, ha a Nemzeti Választási Irodának leadták az összegyűjtött aláírásokat és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ellenőrizte azokat.

Az MSZP az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének tilalmáról, Kész Zoltán pedig az állami cégek bérplafonjáról szeretne referendumot tartatni.

A termőföldre vonatkozó kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be, a kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?"

Az NVB tagjainak többsége tavaly november 30-án arra hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a kezdeményezés költségvetési - így tiltott - tárgykört érint, megfogalmazása pedig nem teljesen egyértelmű. Az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Kúria pedig február 23-án - megváltoztatva az NVB döntését - a kérdést hitelesítette. A bíróság szerint a népszavazásra feltett kérdés tárgya és a költségvetés között a kapcsolat közvetett, hiszen a kérdés mindenekelőtt arra irányul, hogy az állam miként nem rendelkezhet a tulajdonát képező termőfölddel, vagyis lehet népszavazást tartani arról, hogy az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének tilalmáról az Országgyűlés törvényt alkosson.

A Gőgös Zoltán által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtése február 29-én kezdődött, és a jogszabály előírása alapján június 28-ig lehet gyűjteni az aláírásokat.

Kész Zoltán tavaly december 21-én nyújtott be tizenhárom, a korrupció visszaszorításával, valamint a kétmillió forintos bérplafonnal kapcsolatos népszavazási kérdést az NVI-hez.

Az NVB január 18-án hitelesítette az állami cégeknél bevezetendő kétmillió forintos bérplafonra vonatkozó kérdést. A hitelesített kérdés úgy szól: "Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?"

A határozattal szemben 15 napon belül lehetett volna jogorvoslatot benyújtani, ám ilyen nem érkezett, így a kérdést hitelesítő határozat jogerőre emelkedett.

A Kész Zoltán által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtése február 4-én kezdődött, és a jogszabály előírása alapján június 3-áig lehet gyűjteni az aláírásokat. Az MSZP áprilisban jelezte, hogy közösen gyűjtik az aláírásokat.

A szervezőknek 120 napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.

Az összegyűjtött aláírásokat a szervező egyszer nyújthatja be a Nemzeti Választási Bizottsághoz ellenőrzésre, a pótlólag vagy nem a szervező által benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő aláírás érvénytelen. Az aláírásokat az NVB 60 napon belül ellenőrzi.

Az aláírások ellenőrzéséről az NVB elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki a kézhezvételt követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a kezdeményezést. Ha az érvényes aláírások száma eléri a kétszázezret, az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell elrendelnie a népszavazást. Ha az érvényes aláírások száma száz- és kétszázezer között van, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy elrendeli-e a népszavazást.

A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot közzé kell tenni a Magyar Közlönyben.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×