Ezekben a gazdasági társaságokban a rabok nemcsak saját zárkabútoraikat, ruhájukat és az élelmiszerüket állítják elő, de a piacra is termelnek. Sőt, munkával nevelik őket.

A portfólió nemrég tiszta terű varrodával bővült, ahol steril és félsteril kórházi termékeket állítanak elő, de rövidesen a halászati üzletág és egy tésztagyár is megkezdi a működést - mondta a napilapnak Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka.

Az altábornagy azt is közölte, hogy a korábbi 142 százalékos zsúfoltságot több mint 800 új férőhellyel tavaly 130 százalékra szorították le, a rendszert azonban jelentősen megterheli az előzetes letartóztatottak magas száma.

Emlékeztetett arra is: ahhoz persze, hogy rend legyen, a foglalkoztatás mellett megfelelően képzett és elkötelezett személyzetre is szükség van. A múlt század 70-es éveiben a tiszti állomány 20-30 százaléka volt főiskolát, egyetemet végzett, ma szinte mindenki, és a 20-30 százalékot ma már a többdiplomások alkotják.

Hozzátette: a börtönvilág kívülről szürkének és mozdulatlannak tűnhet, ám a valóságban ez is egy folyamatosan változó rendszer. Nincs két egyforma nap és két egyforma ember - jegyezte meg Csóti András.

Szavaiból az is kiderült: a mai börtönpolitika az egyéniesítésre és együttműködésre épül. Ez azt jelenti, hogy lehetőleg mindenkit személyesen kell érdekeltté tenni a változásban, mert lehetnek bármilyen jók a körülmények, ha az elítélt ellenáll, nem lesz belőle jogkövető ember.