"A keresztény üzenet, Isten titka se nem idejétmúlt, se nem modern, hanem örök, de az ember, a kultúránk, a mentalitásunk, élethelyzeteink változnak, ezért a húsvét örömhírét meg lehet és kell mai módon fogalmazni. Az egyik nagy gesztus, amit Ferenc pápa és a mai katolikus egyházunk kiemel, az például a lábmosás a húsvéti nagy szertartások közül. A mostani az irgalmasság éve, a pápa arra akarja irányítani a figyelmet, hogy Isten nem elítélni akar, hanem fölemelni, megtisztítani, az egyháznak is ezt az irgalmat, szeretetet kell közvetítenie. Erre a világ szomjas" - mondta az Esztergom-budapesti Főegyházmegye segédpüspöke.

Székely János a XX. század első felének magyar költői közül József Attila, illetve Ady Endre sorait idézte:

"A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok."
/József Attila/


"Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött."
/Ady Endre/

Az Esztergom-budapesti Főegyházmegye segédpüspöke úgy fogalmazott, a mai ember szomjas a léte értelmére meg a szeretetre. Húsvétnak nagy gesztusa, ahogy Isten lehajol és felemeli az embert, de gyönyörű gesztus a kereszt megérintése, a húsvéti fény. Böjte Csabát idézte, aki, mint mondta úgy szokott fogalmazni, a sötétséget nem lehet szétkaszabolni kardokkal, de elég egy gyertyát meggyújtani és oszlani kezd.

"Gyönyörű a béke örömhírének meghirdetése, béke Jézus anyanyelvén shalom, azt jelenti: teljesség. Nem pusztán annyi a húsvéti béke, hogy éppen nincs háború. Egy családban is a béke nemcsak azt jelenti, hogy éppen nem veszekszünk, hanem két ember szíve tele van megértéssel, őszinteséggel, szeretettel. A világban is akkor lesz igazi béke, ha a nemzetek szíve is megtelik méltányossággal, igazságossággal, szeretettel. A húsvét ezt a teljességet adja. A mai örömhíre leginkább az irgalom" - emelte Székely János.