Elhunyt Göncz Árpád volt köztársasági elnök. A József Attila-díjas író, műfordító, politikus 93 éves volt. Göncz Árpádot az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. A második világháborút követően a kisgazda párt, majd a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa volt. 1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek első elnökévé választották. Pozíciójából adódóan betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a harmadik Magyar Köztársaság első elnökévé választották. Göncz Árpád 2000-ig viselte az államfői tisztségét. Az Országgyűlésben néma felállással emlékeztek az elhunyt Göncz Árpádra, a kormány, valamint az ellenzék is méltatta tevékenységét. Részvéttáviratot küldött Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is.

Országszerte megemlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúról, és a Pesten kivégzett Batthyány Lajosról, Magyarország első felelős miniszterelnökéről. A Fiumei úti temetőben Simicskó István honvédelmi miniszter arról beszélt: 1848-49 a magyar nemzet öntudatra ébredésének felejthetetlen időszaka volt. Számos határontúli településen is megemlékeztek az aradi vértanúk kivégzésének napjáról.

A menekültek szétosztásáról szóló uniós kvótarendszer tervéről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti frakciók vezetőivel. A kormány hamarosan javaslatcsomagot terjeszt az Országgyűlés elé az uniós kvótarendszer elleni magyar fellépésről. Az MSZP szerint a kabinetnek a menekültkvóták helyett a közös uniós migrációs politikáról kellene tárgyalni, létre kellene hozni egy közös regisztrációs, elosztási és finanszírozási rendszert. A Jobbik az uniós és világszintű kvótát is ellenzi, mert az szerinte egyfajta meghívót jelentene a migrációs válságövezetek számára. Az LMP szerint szerint mielőtt Magyarország megtámadná a menekültek elosztását célzó európai kvótarenszerről szóló döntést, előbb több megoldási javaslatot is fel kell vetni az Európai Tanácsban.

Globális megoldást tart szükségesnek a menekültválságra a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a kialakult helyzet korábbi rossz világpolitikai döntések következménye, aminek a terheit viszont egyedül Európa viseli. A tárcavezető kifogásolta, hogy az Európai Unió továbbra sem képes megoldást találni a migráció problémájára.

A migrációs kiadások figyelmen kívül hagyását javasolja a költségvetési hiány számításakor az Európai Uniónak a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály a közösség gazdasági és pénzügyminisztereinek luxembourgi ülésén az osztrák, az olasz és a görög tárcavezetővel együtt felvetette, hogyan lehetne a menekültválsággal összefüggő többletkiadásokat kivételes jellegükre tekintettel méltányosan kezelni a költségvetési szabályrendszer tiszteletben tartása mellett.

Kisebb bürokráciára és kevesebb olyan emberre van szükség, aki a bürokráciából él - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlésben. Lázár János a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítási javaslat vitáját megnyitva az előterjesztés céljának nevezte, hogy egyszerűbbek legyenek az általános eljárási szabályok, és jelentős mértékben csökkenjenek az engedélyhez kötött tevékenységek, valamint az ügyintézési határidők. Az MSZP a tervezett változtatások nagy részének irányát jónak vélte, de szerinte kérdéses hogy azok valóban az ügyintézés gyorsítását szolgálják. A Jobbik sem lát garanciát a határidők csökkenésére. A LMP úgy vélte: pusztán a határidők lefaragása még nem elegendő a bürokráciacsökkentéshez.

Tagadta a 3-as metró alagútjával kapcsolatban megjelent híreket a BKV. A vállalat a Népszabadság hétfői cikkére reagált, amely szerint az alagút egyes szakaszokon süllyed. A BKV közleményében hangsúlyozza: nem életveszélyes a 3-as metró alagútja, nem merültek fel statikai problémák és az alagút sem süllyed. A vállalat arról is beszámolt, hogy az állapotfelméréssel megbízott Főmterv engedélyezési terveiben nem szerepel födémmegerősítés, mert a tervezői vizsgálatok alapján a műszaki állapot nem indokolja ezt.

A NATO-főtitkár szerint aligha volt véletlen, hogy orosz katonai gépek a hét végén kétszer is megsértették Törökország légterét. Jens Stoltenberg jelezte, hogy csütörtökön tanácskozást tartanak a NATO-országok védelmi miniszterei és ennek egyik vezető témája lesz, hogy az atlanti szövetség miként alakítsa át Oroszországhoz fűződő viszonyát. Megjegyezte: Moszkva eddig nem adott valódi magyarázatot a légtérsértésekre.

Neutrínókutatásért ketten kapják az idei fizikai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése szerint a neutrínóoszcilláció felfedezéséért a japán Kadzsita Takaaki és a kanadai Arthur B. McDonald kapja az elismerést. A két tudós felfedezése bizonyította, hogy a neutrínóknak van tömegük - fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.