A miniszter hangsúlyozta: szükség van arra, hogy akik eddig is felléptek valamilyen módon a terrorszervezet ellen, azok növeljék erőfeszítéseiket. Véleménye szerint erre megvan a szándék, de megvalósításának jelei még nem láthatók.

A külügyminiszter elmondta azt is, az ENSZ-ben komoly vitatéma volt, hogy Moszkva légicsapásokat intézett Bassár el-Aszad kormányának jóváhagyásával szír területeken az Iszlám Állam ellen, és az Egyesült Államok elítélte az akciót. Szijjártó Péter ezt elkeserítőnek nevezte, hozzátéve, ahelyett, hogy a koordinált fellépés, az összehangolt együttműködés részleteiről egyeztettek volna, arról folyt a vita, hogy ki és pontosan mit is bombáz éppen.

Abban bízhatnak, hogy a nagyhatalmak "pragmatikusan gondolkodva" a globális érdekeknek megfelelően hoznak döntést - emelte ki Szijjártó Péter.

Arra a kérdésre, nem növekszik-e Magyarország fenyegetettsége az Iszlám Állam részéről azzal, hogy kurd harcosokat is képeznek az ország katonái Irakban, Szijjártó Péter úgy válaszolt: mielőtt felhatalmazást kértek a parlamenttől, elvégezték a nemzetbiztonsági kockázati elemzéseket, minden eshetőséget számba véve.

A röszkei határátkelőnél történtekkel kapcsolatban a külügyminiszter azt mondta, a Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral és két helyettesével folytatott tárgyalásain mindent elmondott az ügy hátteréről, tárgyalópartnerei pedig "nyugtázták" az általa közölteket.

Szeptember 16-án migránsok rövid időre bedöntötték az átkelőkaput a Röszke 2 határátkelőnél, és megpróbáltak bejutni Magyarországra. A kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobáló bevándorlókat a rendőrség könnygáz és vízágyú alkalmazásával visszaszorította és visszaállította a kerítést.