"A beérkező menekültek fogadására spontán kialakult egy gyűjtőpontnak nevezett hely, ebbe a komplexumba települt ki az egészségügyi ellátó kapacitás" - mondta Horváth Tamás, a Máltai Mentőszolgálat vezetője az InfoRádiónak.

A gyűjtőpontra hihetetlen mennyiségű adomány érkezett. Olyan felszerelések, főként egészségügyi anyagok, amelyek az elsősegély szintű biztosításában helyenként a civil ellátás lehetőségeit is bőven meghaladták.

Az alapszintű ellátásra rengeteg gyerek és sok idős beteg jelentkezett, döntő többségben lábfeltörésekkel, kiázásokkal, elhanyagolt lábsebekkel, amelyek a hosszadalmas gyaloglás és a gyaloglásra alkalmatlan cipők következményei voltak. Elég sok beteg jelentkezett felső-légúti panaszokkal és néhány esetben meglévő krónikus betegségek kiújulásával.

Sok várandós beteggel is találkoztak, akiket ugyancsak a hosszadalmas út viselt meg. Csecsemőkorú betegeket is el kellett látniuk, az ő esetükben a fő problémát a kimerültség, a kialvatlanság és szintén felső-légúti problémák jelentették.

A betegek elenyésző hányada beszélt angolul, és ők is csak az alapvető szófordulatokat ismerték. Az önkéntes tolmácsoknak is gondot okozott a fordítás, mert teljesen eltérő nyelvjárások és nyelvek fordultak elő. Volt aki csak az arabot vagy az urdut tudta, de ha a beteg épp fársziul tudott, akkor meg kellett várni az egyetlen fárszi nyelven beszélő tolmácsot, aki segített a kommunikációban.

A nyelvi problémákat csak meglehetős rugalmassággal lehetett áthidalni.