"Úgy véljük, hogy a nemzeti konferenciát nem csak a kerek évfordulókon lehet szervezni. Vannak olyan aktuális témák Európában, amelyek nemzetközi érdeklődést váltanak ki. A konferencián többek között beszélünk a menekültügyről, hisz ez a téma nagyon aktuális." - emelte ki az igazságügyi miniszter.

Hamarosan kezdődik az Európai Tanács ülése, és az is nagy kérdés, hogy a menekültügyi kérdéshez az Európai Unió az egyes államok hogy állnak hozzá, milyen dialógus van ebben a kérdésben, milyen megoldásokat lehet találni - részletezte Trócsányi László.

Az igazságügyi miniszter hozzátette: a konferencián nem arról fogunk vitatkozni, hogy kell-e a magyar alaptörvényt módosítani. Sokkal inkább olyan kérdésekről beszélgetünk, hogy melyek azok a nemzeti sajátosságok, amelyeket minden tagállam önmaga határozhat meg. Minden országnak van egy alkotmányos identitása, amelyet az Európai Unió tiszteletben tart, ide tartozik például a történelmi örökség. De vitatkozhatunk arról is, hogy a kereszténységnek van-e nemzetmegtartó szerepe, és hogy hogyan jelenik meg ez Franciaországban, Németországban, Magyarországon.

Trócsányi László úgy véli: a 21. században a hagyományos fogalmakat újra kell értelmezni és új tartalmakkal kell megtölteni, hisz a régi, 19. században elfogadott eszmerendszer mára megváltozott. Éppen ezért az alapjogokkal kapcsolatban vitatkozhatunk arról, hogy individualista vagy közösségi szemléletű alapjogkatalógusra van szükség.

A magyar alkotmánynak szimbolikus, nemzetmegtartó ereje van - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter.

A volt alkotmánybíró, egyetemi tanár felidézte, hogy Magyarország első írott alkotmánya, az 1949-es kommunista alkotmány megtagadta értékeinket és hamis ideológiákra épült. Közölte, az 1989-es, átfogó módosítás nyomán létrejött szöveg pedig értéksemleges volt, jóformán csak abból lehetett tudni, hogy magyar alkotmány, hogy kimondta: az ország fővárosa Budapest.

Trócsányi László elmondta: a 2011-ben elfogadott alaptörvény már tartalmazza tradícióinkat, a kereszténység és a nemzet értékeit, de nem euroszkeptikus. Az uniós tagállamok közül a magyar hivatkozik legtöbbször Európára - tette hozzá.

Kitért arra, hogy az alapjogok terén az egyéni szabadságjogok mellett a közösségi szemléletet is hangsúlyozza az alaptörvény, így a többi között a tulajdonnal járó társadalmi felelősséget, továbbá felelősséget vállal a határon túli magyarokért, követve a gondoskodó anyaország modelljét, ami nem idegen az uniótól, hisz többek között Spanyolország és Portugália is alkalmazza.

Kiemelte: az alkotmányos identitás érvényesüléséhez az kell, hogy a társadalom ugyanolyan fontosságot tulajdonítson az alkotmánynak, mint annak megalkotói.

Trócsányi László szerint hosszabb idő kell ahhoz, hogy eldőljön, mi válik az alkotmányos identitás részévé. Az erős identitás azonban nem jelenti a változás elutasítását - mondta a miniszter.

Martonyi János egyetemi tanár, a második Orbán-kormány külügyminisztere előadásában azt hangsúlyozta, hogy a magyarok alapvetően Európában érzik otthon magukat, és nem akarnak Ázsiába menni. A szakember szerint az identitást a kötődés határozza meg, amely sokféle lehet.

Véleménye szerint, ha meg szeretnénk találni az európai identitást, "Európa lelkét", akkor tiszteletben kell tartani a többszörös identitásokat, a nemzeti identitást alkotmányos és kulturális értelemben egyaránt, beleértve a nemzeti kisebbségeket is. Továbbá ezekhez a többszörös identitásokhoz egy többszintű demokráciának kell kapcsolódnia - mondta Martonyi János.

Az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia második napján, pénteken, inkább politikai jellegű témák kapcsán felszólal a rendezvény fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és több külföldi előadó.