Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Nemzetközi konferencia az Alaptörvény negyedik évfordulóján

Az igazságügyi miniszter szerint jelenleg nincsen napirenden az Alaptörvény módosítása. Az Országgyűlés alelnöke pedig úgy fogalmazott: az időközi választásokat követően már csak egyeztetések után lehet változtatni rajta. A dokumentum elfogadásának negyedik évfordulója kapcsán kétnapos nemzetközi konferenciát tartanak a héten Budapesten.

Egy libanoni és több európai, elsősorban alkotmányjogász előadót várnak a csütörtökön kezdődő kétnapos, Párbeszéd és identitás című konferenciára. Az Alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulóját beharangozó tájékoztatón Trócsányi László igazságügyi miniszter elismerte, hogy vannak vitás kérdések.
 
"Dialógusra van szükség, ezért is neveztük párbeszédnek ezt a konferenciát, hisz nyitottsággal akarunk erről beszélni, nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi színtéren is, hiszen a Magyar Alaptörvény iránt nagy volt az érdeklődés."
 
A tárcavezető kérdésre válaszolva közölte: a jövőre esedékes évfordulón magyar előadókkal szerveznék meg a tanácskozást. Trócsányi László az eddigi öt módosítás után már stabilnak tartja az Alkotmányt.
 
"Jelenleg nincs napirenden az Alkotmány módosítása, az Alkotmány nem egy nyitott dokumentum, zárt dokumentum jelenleg, nincs is olyan indok, ami miatt a módosításáról gondolkodni kell."
 
Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke szerint az Alaptörvény kiállta az idő próbáját, majd hangsúlyozta: nem szabad és kell az 1989-ben módosított Alkotmánnyal szemben értelmezni. Gulyás Gergely szólt a kétharmados kormánytöbbség elvesztésének következményéről is.
 
"A jelenlegi helyzetben világos, hogy az időközi választásokkal együtt a választói akarat most már az, hogy csak és kizárólag kompromisszummal lehet az Alaptörvényt módosítani. Ezt én nem gondolom, hogy kárára lenne az Alaptörvénynek, egyáltalán ennek a helyzetnek az előállta az Alaptörvény szempontjából nem sérelmes."
 
A földtörvény módosítására vonatkozó kérdésre válaszolva elhangzott: a jogszabály semmilyen részét nem emelik ki, így minden passzust kétharmados parlamenti támogatással változtatnak majd meg.
 

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×