Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztését 109 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 20 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

A hasonló bejelentési kötelezettség az eddigi jogszabályokból is levezethető, de a módosítás ezt most egyértelművé teszi, elmulasztását pedig szankcionálja, a munkáltató tájékoztatásának elmulasztását ugyanis fegyelmi vétségnek nevezi.

Ismét jogszabályba foglalták továbbá, hogy a megalapozott gyanú közlését követően az ügyésznek is haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett munkáltatóját.

További követelmény, hogy az állam csak olyan személlyel létesíthet a közszférában jogviszonyt, aki ellen nem indult olyan bűncselekmény miatt büntetőeljárás, amely fokozottan megkérdőjelezheti az adott szervbe, munkakörbe vetett bizalmat.

A jogszabályt első alkalommal március 3-án fogadta el az Országgyűlés, ám azt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a Háznak, hiányolva az érintettekkel való egyeztetést.

A visszaküldött jogszabályon a törvényalkotási bizottság kezdeményezésére némileg változtatott a parlament: eszerint mégsem szigorítanák a Magyar Kormánytisztviselői Kar egyes tisztségviselőire és ügyintézőire, valamint az érdek-képviseleti szervek tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

Emellett pontosították annak szabályait, hogy egy hivatali szervezet vezetője hogyan térítheti el teljesítményértékelés alapján beosztottja bérét az alapilletménytől.