Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Ukrajna: tucatnál több katona halt meg a keleti harcokban

Tizenhárom ukrán katona halt meg 24 óra alatt az Oroszország támogatta szeparatista lázadók elleni harcokban az ország keleti részén - közölte egy kijevi katonai szóvivő vasárnap.

További húsz katona megsebesült az összecsapásokban - mondta a tv által közvetített sajtótájékoztatóján Volodimir Poljovij. Délelőtt a helyi hatóságok legkevesebb hét civil haláláról is beszámoltak: hárman Luganszk régiójában, további hárman pedig Donyeck körzetében vesztették életüket, az utóbbi térségben 19 sebesültje is volt az erőszaknak.

Egy civil Debalcevében halt meg, ahol mind hevesebb harcok dúlnak az ukrán hadsereg és az oroszbarát lázadók között, s amely stratégiai fontosságú város a két szeparatista "fővárost", Donyecket és Luganszkot összekötő úton. Mintegy ezren hagyták el az utóbbi napokban a 25 ezres Debalcevét, ahol a régió rendőrfőnöke szerint "nincs áram, víz, fűtés és kommunikáció".

Előzőleg, szombati ülésükön nem jutottak megállapodásra az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai. A tárgyaláson Kijevet képviselő Leonyid Kucsma volt ukrán államfő az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva a szakadárok küldötteit okolta, amiért a tanácskozáson nem sikerült megegyezni azonnali tűzszünetben és a nehézfegyverek kivonásában a frontvonalról. Állítása szerint a szakadárok két képviselője ultimátumokat támasztott Kijev elé, s nem volt hajlandó fegyvernyugvásról tárgyalni.

Denisz Pusilin, a donyecki szakadárok képviselője viszont azt vetette Kijev szemére, hogy a tavaly szeptemberi minszki megállapodásban foglalt frontvonalak mentén akar tűzszünetet kötni, miközben azóta - dacára az elvileg életben lévő tűzszünetnek - a szeparatisták újabb területeket szereztek, amelyeket nem hajlandók feladni. Kijev és a szakadárok mellett Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője vett részt a szombati minszki ülésen. Õk még nem kommentálták a történteket.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×