A 77 oldalas, a kormany.hu oldalon szerdán közzétett kormányzati koncepció orvosképzést taglaló részében az olvasható: a gyógyítás-oktatás-kutatás hármas egysége elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz, az egyetemi környezet igényességét mindhárom funkció együttes megjelenése biztosítja. A rendszer hatékonyságának záloga, hogy egy ember mindhárom folyamatban részt vesz, az oktatás és a kutatás közvetlen klinikai tapasztalatokra épül.

Az anyag szerint a következő évek célkitűzése a klinikai oktatás bázisának erősítése, megszilárdítása és színvonalának emelése, ami igazodik a nemzetközi gyakorlathoz.

Az ehhez kapcsolódó akciótervben a koncepció szerint az úgynevezett interprofesszionális oktatás bevezetése lenne a cél, vagyis orvos és nővér együttdolgozásának, a csapatmunkának a gyakorlása. A gyakorlati képzés erősítése érdekében szükség van további skill-laborok bevonásába az oktatásba, valamint ehhez kapcsolódóan a gyakorlati teljesítmény közös értékelésének bevezetésére. (A skill-labor-modell lényege, hogy szimulációs gyakorlatok egymásra épülő sorozatával, a megszerzett elméleti tudásra alapozva készít fel a majdani munkára.)

A kabinet által első olvasatban már tárgyalt dokumentum rögzíti az oktatási kapacitás bővítését, amelynek megvalósítása történhet orvoslétszám- és egyetemiágyszám-bővítéssel és/vagy oktató-, illetve az oktatásba bevont kórházakkal történő együttműködéssel.

A klinikák fejlesztése mellett a tanteremben és a skill-laborokban már megtanult anyag begyakorlásába és a készségfejlesztésbe a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben lehetne bevonni az oktatókórházakat - olvasható a dokumentumban -, amely szerint az ezek mellé bevonható kórházak továbbfejlesztésével az orvosegyetemeknek lehetőségük nyílna a térség közkórházainak szellemi centrumaivá válni. Ebben a modellben az egyetemek a felelősek az oktatásba bevont kórházak szakmai színvonaláért, támogatva a kórház orvosainak továbbképzését.

Elengedhetetlen a dokumentum szerint az orvosképzés tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése, klinikai központok létrehozása megfelelő számú és méretű oktatóhelyiség biztosításával.

Fejleszteni szükséges az orvos- és egészségtudományi képzés személyi hátterét is. A tehetséges fiatal oktatók hazavonzása, illetve itthon tartása a bérek emelésével érhető el, de legalább ennyire fontos, hogy nagyobb szakmai érvényesülési lehetőséget kapjanak az egyetemi oktatók - írják.

Célkitűzés az egészségügyi szakdolgozói felsőoktatás fejlesztése, a képzési módszertan piacképessé tétele is a hazai igényeknek megfelelően. Ehhez pedig az egészségtudományi karok képzési programjának tartalmi és módszertani fejlesztése a doktori képzés elérhetőségének és teljesíthetőségének támogatása, valamint az idegen nyelvű képzések fejlesztése.

Szükséges továbbá az egészségügyi szakdolgozók kötelező szakmacsoportos továbbképzésének egyetemi integrációja, új oktatási programok kidolgozása - olvasható a dokumentumban.

Az utóbbi években a megemelt felsőoktatási kapacitásoknak köszönhetően - a felmérések szerint - megfelelő az orvosutánpótlás; 2020-ig évente átlagosan mintegy ezer orvos, 185 fogorvos és 120 gyógyszerész nyugdíjazására, ennyi szakember pótlására kell számítani. A 2014-ben felvett magyar hallgatók száma ezen értékeket meghaladja: általános orvosi szakra 1065, a fogorvosira 255, gyógyszerész szakra 408, ápolás és betegellátás szakra 1760 embert vettek fel, szinte kivétel nélkül magyar állami ösztöndíjas képzésben - áll a dokumentumban.