A kormány a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését javasolja az Országgyűlésnek. Az erről szóló törvénytervezetet a Minisztertanács ülésén született döntésnek megfelelően az igazságügy-miniszter terjeszti a parlament elé. A határozatról Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. A kormány döntését indokolva a szóvivő utalt arra, hogy megszűntek azok az okok, amelyek az 1956-os népfelkelés után a munkásőrség létrehozásához vezettek.

A Szabad Demokraták Szövetsége már több mint 100 ezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy az állampolgárok népszavazáson nyilváníthassanak véleményt a munkásőrségről, a munkahelyi pártszerveződésekről, az MSZMP, illetve annak jogutódjának vagyonával való nyilvános elszámoltatásról, valamint a köztársasági elnök megválasztásának időpontjáról. Haraszti Miklós az MTI érdeklődésére elmondta, hogy újabb 50 ezer aláírást adnak át a parlament elnökének. Hozzátette még: ezután is folytatják az aláírásgyűjtést.

1988. január 1-jétől 25.418 román állampolgár kapott tartózkodási engedélyt Magyarországon - közölték a Belügyminisztériumban. A menekültek közül 17.608 magyar, 4398 román, míg 1267 német nemzetiségű. 2500-an utaztak tovább harmadik országba, 528-an pedig visszatértek Romániába. A tájékoztatón azt is elmondták, hogy az első állandó menekülttáborok a napokban nyílnak meg Hajdúszoboszlón és Békéscsabán.

Egyelőre nem tudni pontosan, hogy Magyarország és Lengyelország milyen státust kaphatna az Európai Gazdasági Közösségtől. Ezt Jacques Delors, az EGK brüsszeli bizottságának elnöke mondta, a tagállamok külügyminisztereinek hét végi tanácskozása után. Delors elmondta, hogy továbbra is viták vannak a tagállamok között a liberalizálás és a demokratizálás útjára lépett kelet-európai országok és az EGK jövendő kapcsolatainak megítélését illetően, de egyetértés van a segélyprogramok meggyorsításának kérdésében.

További érdekességek a rendszerváltó időkről a facebook.com/kozossiker oldalon.