Tove Skarstein, a Norvég Királyság budapesti nagykövete azt a kérdést tette fel: hogyan lehetséges, hogy ennyi magasan képzett, erős és aktív nő van ma Magyarországon, és mégis ez az egyetlen olyan európai állam, amelynek kormányában nincsen női miniszter és tíz százalék alatti a női képviselők aránya a parlamentben? Hangsúlyozta, ahhoz, hogy elháruljanak az akadályok a nők politikai erőtérbe kerülése elől, először is maguknak a nőknek kellene női jelöltekre szavazniuk.

André Goodfriend, az Egyesült Államok nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hozzátette, nem csupán a nőknek kellene így tenniük, hanem a férfiaknak is: mindkét nem képviselőinek együtt kellene dolgozniuk azon, hogy kiigazítsák a társadalomban jelen lévő egyensúlytalanságokat.

Peter Mossop, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának demokratikus kormányzásért felelős tisztségviselője A nők részvétele a politikában című rendezvényen ugyancsak kiemelte, hogy Magyarországon helyi szinten mintegy 20 százalékos a női képviselet aránya, ami az EBESZ-tagállamok átlaga (26,5 százalék) alatt áll. Hozzátette, hogy az esélyegyenlőség kérdésében a legnagyobb felelősséggel a politikai pártok bírnak.

Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke azt emelte ki, hogy a rendszerváltás óta eltelt huszonöt évben a női képviselet kérdésében gyakorlatilag nem történt előrelépés.

Ezt hangsúlyozta Ilonszki Gabriella egyetemi tanár is, és hozzátette, a nők helyi szinten mért 20 százalékos képviselete a felsőbb szintekre érve fokozatosan lemorzsolódik. Sáfrány Réka közpolitikai szakértő arra mutatott rá, hogy Magyarországon mindeddig nem volt politikai elkötelezettség az esélyegyenlőség kérdésében.

A 2014-es parlamenti voksolás utáni és az október 12-én esedékes önkormányzati választások előtti hazai körkép bemutatására hivatott rendezvény női politikusokat felvonultató paneljében a résztvevők többsége úgy vélte, a női képviselet erősítése a tudatos szelekció, a mentorálás, az önmenedzselés és az összefogás által valósulhat meg a jövőben.

Gurmai Zita, az MSZP képviselője azt hangsúlyozta, az első lépés az lenne, ha az egyes politikai szereplők elkezdenének "normálisan viselkedni a politikai dzsungelharcban".

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM politikusa azt mondta, összefogásra van szükség a témában érdekelt civil szereplők, a politikusok és az újságírók között. Az ugyancsak az Együtt-PM szövetséget képviselő Szabó Tímea azt hangsúlyozta, nem csupán a politikai képviselet terén kellene megteremteni a nők 50 százalékos képviseletét, hanem az állami társaságok vezetésében is.

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa úgy vélte, a nőknek "nem a partvonalról kellene figyelniük" a politikai történéseket, hanem aktív szereplőként.

Bősz Anett, a Liberálisok politikusa arról beszélt, hogy tudatosabban kellene felkészíteni a politikai erőtérbe kerülő női jelölteket.

Rákosi Judit, az LMP tagja pedig azt mondta, hogy a pártján belül erősen működik a női lobbi, és elérték az általuk kitűzött női képviseleti kvótát.