eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika

A Miniszterelnökség lesz a kapcsolattartó norvég alapos programoknál

A norvég kormány észrevételeinek figyelembevételével augusztus 15-étől a Miniszterelnökséghez kerül a Széchenyi Program Irodától (SzPI) a norvég alap nemzeti kapcsolattartó feladata a kormány által felügyelt 9 program esetében, az átadás-átvétel augusztus 31-éig befejeződik, az erről szóló kormányrendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár június 12-én a norvég féllel Brüsszelben folytatott egyeztetést követően úgy nyilatkozott, hogy a kormány elfogadja Norvégia álláspontját a kormány felügyelete alatt álló 9 program esetében, és a központi államigazgatáson belül, konkrétan a Miniszterelnökségen látja el a kabinethez tartozó programok nemzeti kapcsolattartói feladatait. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a norvég civil alapról nem közeledtek az álláspontok.

Az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosítása szerint az SzPI feladatkörébe utalt, az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus nemzeti kapcsolattartói feladatok, valamint a Svájci-Magyar Együttműködési Program Nemzeti Koordinációs Egység feladatainak vonatkozásában 2014. augusztus 15-étől az SzPI jogutódja az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium. Az átadás-átvételi eljárás levezetője az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, az átadás-átvételi eljárást 2014. augusztus 31-éig le kell folytatni.

Az átadás-átvételi megállapodás megkötése során az egyes kérdések - különösen a létszám, a vagyon-, a dokumentum-, a szerződés- és a kötelezettség-állomány - vonatkozásában a 2014. augusztus 14-i állapotot kell figyelembe venni - áll a kormányrendeletben.

A Miniszterelnökség az MTI érdeklődésére közölte: a kormányrendelet módosítása a norvég fél észrevételeinek figyelembevételével történt, és a jövőbeni tárgyalásokra való felkészülést szolgálja. Jogi szabályozás útján is olyan helyzetet kíván teremteni a magyar kormány, hogy a következő tárgyalásokon a norvég partner a lehető legnagyobb nyitottságot lássa a magyar fél részéről.

A Miniszterelnökség közlése szerint július végén azért nem került sor a tervezett újabb egyeztetésre Budapesten, mert a norvég fél addig nem kíván tovább tárgyalni a norvég alapokról, amíg a KEHI-vizsgálatot a magyar hatóság nem függeszti fel.

Norvégia budapesti nagykövetségének honlapján, május elején közzétett tájékoztatás szerint Norvégia, Liechtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek. A magyar fél azt kérte, hogy a felfüggesztést a norvég döntéshozó terjessze ki a civilnek szóló három alapra is, amely Magyarországra az Ökotárs Alapítványon keresztül érkezik, és a magyar kormány szerint az alapítvány politikai szervezethez köthető, nem civilszervezet.

Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

A körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javításának, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználását biztosító adminisztratív kapacitások növelésének szükségességek. Új, EU-szintű összehangolás szükséges ezen területeken, hogy az államszövetség GDP-jének közel 15 százalékát kitevő kifizetések jobban hasznosuljanak, például egy fenntarthatósági kritérium beiktatásával – derül ki Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnökének átfogó, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett javaslatából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×