Az európai és a regionális szemlélet nem áll egymással ellentmondásban, és Magyarország számára nagyon fontos a felsőoktatás szempontjából is a közép-európaiság - jelentette ki a miniszter az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rendezvényén.

Felidézte a visegrádi négyek - Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország - kultúráért felelős minisztereinek előző napi fertődi találkozóját. Ezeknek az országoknak közös történelmi gyökerei és közös kulturális alapja van, amelyben a német nyelvnek is fontos helye van - jelentette ki.

Balog Zoltán úgy vélekedett, a felsőoktatás nemzetközivé válása jó értelemben vett versenyt hoz magával, de biztosítani kell, hogy a felsőoktatásban részt vevők áramlása ne egyirányú legyen, ne csak keletről nyugatra irányuljon, hanem nyugat-európai hallgatók is utazzanak kelet-európai országokba tanulni.

Ebben az Andrássy Egyetemnek is fontos szerepe van - jelentette ki.

Kiemelte emellett, hogy a jól képzett fiatal munkaerő elvándorlása közös gond egész Európában. Rámutatott, hogy a nyugat-európai országokból az Egyesült Államok csábítja el a magasan képzett munkaerőt.

Ezzel összefüggésben szükségesnek nevezett egy közös európai kezdeményezést az európai kutatási és felsőoktatásban részt vevők kiáramlása ellen. E tekintetben meg kell erősíteni Európa súlyát a világ többi részével szemben - mondta.

A beszélgetés részvevői egyetértettek abban, hogy a kisebb egyetemek elsősorban azzal maradhatnak versenyképesek, ha valamely speciális területre szakosodnak, ha "piaci rést" töltenek be, valamint azzal, ha nemzetközi felsőoktatási, kutatási, illetve ösztöndíj-hálózatokhoz csatlakoznak.

Karlheinz Töchterle volt osztrák tudományos és kutatási miniszter rámutatott arra, hogy a felsőoktatás nemzetközivé válása nagyobb versenyt is jelent, amely elsősorban a kisebb országok számára jelent kihívást, mint amilyen Magyarország és Ausztria.

A kutatókért is verseny folyik. "Az erősebb még erősebbé, a gyengébb még gyengébbé válik" - mondta.

Az egyetemek különböző módokon válaszolnak, képesek válaszolni erre a kihívásra. Az egyik lehetőség, hogy olyan várost választanak székhelyüknek, amely önmagában is vonzó és segíti az egyetem versenyképességét. A másik stratégia az lehet, hogy nem egy központra összpontosul a felsőoktatás - hangsúlyozta Karlheinz Töchterle.

Kiemelte azt is, hogy bizonyos szakterületeken - leginkább a bölcsészettudományokban - hátrányt jelenthet, ha az oktatásban részt vevők nem a saját nyelvükön találják meg a megfelelő kínálatot.

Christine Leitner, az osztrák tudományos, kutatási és gazdasági minisztérium képviseletében elmondta, Ausztria is azzal a feladattal szembesül, hogy az országba vonzza a külföldi tehetségeket, ugyanakkor a tehetséges osztrák diákokat az országban tartsa. Az osztrák szakminisztériumnak az a célja, hogy minél jobban támogassa a "virtuális mobilitást", vagyis az új technológiák segítségével igénybe vett külföldi távoktatást.

Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem - a német nyelvterületen kívüli egyetlen német nyelvű egyetem - működését Magyarország, Németország, Ausztria, Baden-Württenberg, Svájc, Bajorország és Dél-Tirol közösen finanszírozza.

A hallgatók 36 százaléka Németországból, több mint fele Magyarországról és mintegy hét százaléka Ausztriából érkezik. Az Andrássy-napot - az egyetem bemutatkozó rendezvényét - idén harmadszor rendezték meg azzal a céllal, hogy lehetséges jövőbeli partnereket és diákokat nyerjenek meg az egyetemnek.