Az ügyészség szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az állampárt egyik vezető testületének, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat. Ez a fegyveres testület az állampárt hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, és ennek érdekében kegyetlen leszámolásokat, megtorlásokat hajtott végre.

A vádirat kitér arra is, hogy az alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el. Például 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott "vörös zászlós" tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonák lövéseitől negyvenhatan, köztük nők és gyerekek haltak meg.

Biszku Béla az ügyészség szerint azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást.

A vádbeli háborús bűntettek akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetők.

Biszku Bélát amiatt is megvádolták, mert 2010 nyarán egy televíziós nyilatkozatában tagadta a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét.

A 92 éves vádlott az eljárás során nem tett érdemi vallomást, csupán bűnösségét tagadta, de az kiderült a tárgyalásokon, hogy 1956-ot ma is ellenforradalomnak tartja.

A tárgyaláson ismertetett dokumentumok szerint voltak olyan karhatalmisták által elkövetett atrocitások, amelyeket már a korabeli pártvezetés is helytelenített.

Az elsőfokú büntetőper március közepén kezdődött.