Kőszeg térségében megkezdődött a műszaki határzár lebontása. Az elektromos jelzőrendszer, valamint a kettős drótkerítés eltávolítására egyedül nem képes a határőrség, ezért a térségben érintett gazdálkodó szervezetek, tanácsok és a lakosság közreműködik majd a bontásnál. A munka ellenértékeként a Vállalkozók megkapják a bontott anyagot, amelynek értéke kilométerenként 225 ezer forint. A több mint húsz éve létező jelzőrendszert a tervek szerint 1990 végéig távolítják el.

Üdvözölte a műszaki határzár leszerelését Alois Mock. Az osztrák külügyminiszter Magyarországra küldött táviratában a vasfüggöny lebontásáról írt, ami szerinte annak a társadalmi reformfolyamatnak az eredménye, amelyet Magyarországon a nép, a parlament és a kormány elindított. Az APA osztrák hírügynökség beszámolt arról a hegyeshalmi sajtóértekezletről, amelyen a magyar illetékesek hangsúlyozták: a határzár fölszámolása szuverén és önálló magyar lépés, a határon nincs érvényben lőparancs. Az AP és az AFP hírügynökség is ír arról, hogy az elmúlt években túlnyomó többségben nem magyarok, hanem más szocialista országok polgárai próbáltak ezen a határszakaszon Nyugatra szökni. A Reuter szerint osztrák kormánykörökben aggódnak, mert nagyon sok román állampolgár kísérelheti majd meg, hogy Ausztriába jusson.

Egyebek mellett az új alkotmánykoncepcióról és a bíróságok munkájának korszerűsítéséről tárgyal az MSZMP Politikai Bizottsága. A testület támogatta azt a felfogást, amely megfelelő garanciákat szándékozik kiépíteni a pártatlan és független ítélkező munka ellátásához. A Politikai Bizottság javaslatot fogadott el a megyei lapok és kiadóvállalatok piaci alapú működtetésének koncepciójára. A Bizottság orvosi konzílium alapján tájékoztatót hallgatott meg Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének egészségi állapotáról.

Az MSZMP-nek vissza kell vonnia azt az 1973-as határozatát, amely elítélte több filozófus és társadalomtudós: Hegedűs András, Márkus Mária, Heller Ágnes, Márkus György, Kiss János, Bencze György és Vajda Mihály munkásságát. Egyebek mellett ezt hangoztatták a felszólalók a Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülésén. A döntést 1973-ban retorziók és kényszerintézkedések sora követte az elmarasztalt tudósokkal szemben.