"Megmentettük az összeomlástól az államot, és újra a polgárok, a nemzet szolgálatába állítottuk" - hangoztatta Kövér László.

Szavai szerint az elmúlt kormányzati ciklusban emelkedő pályára állították a gazdaságot, rendbe tették az ország pénzügyeit, munkahelyek százezreit védték és teremtették meg.

Szólt arról, hogy megvédték Magyarország érdekeit és becsületét az európai porondon, újraalakították az állam szerkezetét és közjogi értelemben végrehajtották a nemzet határok feletti újraegyesítését.

Kövér László emlékeztetett arra, hogy az április 6-ai országgyűlési választáson a magyar polgárok "ráütötték az egyetértés és a folytatásra szóló felhatalmazás pecsétjét" a közös munkára.

Az Országgyűlés elnöke fontos lépésnek nevezte, hogy kilenc évtizeddel a meggyilkolásuk után, 2011-ben az Országgyűlés épületében helyreállították Tisza István és Návay Lajos emléktábláját, amelyet korábban "a magyargyűlölő politika" képviselői távolíttattak el a helyéről.

Kövér László egykori, mártírhalált halt elődjét mélyen keresztény, elkötelezett magyar embernek és felelős hazafinak nevezte, aki a kiskunfélegyházi állomáson lett a "vérengző politikai terror" áldozata. Megfogalmazása szerint Návay Lajos ugyanannak a magyargyűlöletnek lett az áldozata, amely a huszadik században változó formában, de többször is merényletet követett el a magyar állam és a magyar nemzet ellen.

Kövér László hozzátette: ez a magyargyűlölet és annak képviselői bénították meg sorsfordító időkben, 1918-19-ben az országot, és 1947 után ez a magyargyűlölet hajtotta uralma alá a magyarságot. "Ez a magyargyűlölet döntötte adósrabszolgaságba az országot az úgynevezett rendszerváltozás után, ez a magyargyűlölet fordította szembe a magyar államot a magyar nemzettel" - fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy "emlékezzünk Návay Lajos mártírhalálára" és "éltessük a nemzeti gondolatot, amely addig él, amíg hiszünk benne és teszünk érte".

Návay Lajost 1919. április 29-én, a Tanácsköztársaság idején gyilkolták meg a kiskunfélegyházi pályaudvaron Návay Ivánnal és Szentes főjegyzőjével, Kiss Bélával együtt.

Kapus Krisztián, Kiskunfélegyháza polgármestere felidézte a tragikus sorsú egykori politikus életútját és megköszönte azok támogatását, akik anyagilag is hozzájárultak az emlékmű felállításához.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a szobor felállításával a város adózni kíván a kommunizmus mártírjainak, Návay Lajosnak, Návay Ivánnak és Kiss Bélának, akik életükkel váltották meg Kiskunfélegyházát "a halálvonat terroristáinak további vérengzésétől".

A Máté István szobrászművész és Bozóki István kőfaragó alkotása egy emlékoszlop, előtte egy angyalt ábrázoló bronzszobor, amely töviskoszorút tart a kezében.

Az eredeti emlékművet 1929. június 26-án, a vasútállomás melletti kiserdőben, az ideiglenes sír helyén leleplezték le, amit 1936 júniusában a vasútállomás előtti térre helyeztek át. Az emlékművet 1945 tavaszán szétrombolták, a szobor eltűnt.

Návay Lajos Földeákon született 1870. szeptember 19-én. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Bonnban végezte. 1892 májusában Csanád vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották, 1896 decemberében lett a megye főjegyzője. 1905-től kezdett el országos politikával foglalkozni. 1905-1918-ig volt országgyűlés képviselő. A képviselőház 1906. április 26-án választotta meg alelnöknek. 1910-ben Temesvárnak lett országgyűlési képviselője, és egy év múlva 1911-ben képviselőházi elnökké választották.