Április 25-én megkezdődött az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport részleges kivonása Magyarországról. Az erről korábban közzétett egyoldalú szovjet döntésnek megfelelően több mint 10 ezer katona, 450 harckocsi, 200 löveg és aknavető, valamint 3000 különböző típusú gépjármű hagyja el Magyarország területét. A csapatkivonások menetrendjéről Matvej Burlakov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Több újságíró, köztük a Szabad Európa Rádió tudósítója arról érdeklődött, hogy mennyi szovjet katona marad az országban. Válaszában a szovjet parancsnok elmondta, a mostani kivonások a Magyarországon állomásozó alakulatok létszámának mintegy negyedét, a harckocsiknak pedig csaknem harmadát érintik. A teljes kivonás lehetőségeit firtató kérdések kapcsán a szovjet és a magyar katonai vezetők emlékeztettek
a Szovjetuniónak arra a korábbi bejelentésére, a külföldön állomásozó csapatainak kivonását az ezredfordulóra tűzte ki célul.


A politikai érdekérvényesítést és a hatalomra való törekvést az új alkotmányban mindenki számára korlátozni kell - jelentette ki Kulcsár Kálmán akadémikus, igazságügy-miniszter azon a Budapesten megkezdődött nemzetközi konferencián, amelyen az alkotmányosság védelmének szervezeti garanciáiról tanácskoznak 12 kelet- és nyugat-európai országból, valamint az Egyesült Államokból érkezett jogtudósok. Az előadó utalt arra az ellentmondásra, hogy a jelenlegi magyar alkotmány szerint a társadalom politikai vezető ereje a
munkásosztály marxista-leninista pártja, miközben az MSZMP elismerte a többpárti politikai rendszert, és központi bizottsági határozattal lemondott arról, hogy jogilag biztosított vezető szerepe legyen. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a leendő magyar alkotmánybíróságnak jogalkalmazó szervnek kell lennie, amely nem válhat a pártpolitikai küzdelmek színterévé, ezért fontos, hogy tagjai ne tartozhassanak egyetlen párthoz sem.


A magyar-kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködésről tárgyal Pekingben Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, akit fogadott Li Peng, a kínai államtanács elnöke is. Medgyessy Péter rámutatott, hogy Magyarország gyorsítani kívánja a társadalmi, gazdasági élet
megújítását célzó reformok megvalósítását, és alapvető feladatnak tartja a politikai, illetve a gazdasági változások kellő összhangjának biztosítását. Történelmi tapasztalatunk, hogy politikai reformok nélkül a gazdasági reformokban visszarendeződés következik be - mondta Medgyessy Péter.