az MTI-vel. A rendőrség a késsel hadonászó férfit előállította. Az MSZP közleményében arról tájékoztatott, hogy a kampányoló szocialista pártaktivistákhoz két férfi lépett oda, szóváltás alakult ki, majd az egyik férfi kést rántott, és azt mondta, "kibelezlek".

"Az aktivisták fellépése nyomán a két férfi megpróbált elmenekülni, ám két pártaktivista utánuk eredt. Bár az egyikük útját egy közelben kampányoló fideszes aktivista elállta, a késsel fenyegető férfit végül sikerült megállítani, sikerült rendőrt hívni, aki a helyszínen intézkedett, a férfit elvezette" - írta az ellenzéki párt, amely vizsgálatot követel.

Az MTI megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata azt közölte, hogy egy 50 éves férfi keveredett szóváltásba a Bosnyák téren az ott tartózkodókkal, majd egy késsel hadonászni kezdett, végül felszólításukra távozott. Senki nem sérült meg. A férfit a XIV. kerületi kapitányság járőrei előállították, a kést lefoglalták tőle, a kihallgatása pedig jelenleg is tart - tudatta a rendőrség.

Munkáspárt 98 százalékos osztalékadóval szorítaná vissza a külföldi tőkét Magyarországon - közölte a párt elnöke szombaton Szekszárdon, sajtótájékoztatón. Thürmer Gyula elmondta: aggodalommal figyelik, hogy a kormány szándéka tovább erősíteni a külföldi tőke jelenlétét a magyar gazdaságban.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány sorra köti a stratégiai megállapodásokat külföldi nagyipari üzemekkel, és bár azt ígérték, hogy korlátozzák a külföldi bevásárlóközpontokat, nem látni, hogy kevesebb lenne belőlük. Ugyanakkor egyre több magyar üzletet zárnak be - tette hozzá.

A Munkáspárt elnöke szerint a kereskedelmet magyar kézbe kellene venni, hiszen ma már magyar cégek is képesek nagy bevásárlóközpontok üzemeltetésére, ezután magyar kézbe lehet venni az élelmiszer-feldolgozást is. Úgy vélte, hogy Magyarországon azért árulnak külföldi cukrot, mert nincsenek magyar cukorgyárak, és utóbbi miatt nincsen magyar cukorrépa-termelés. "Mi a magyar üzletekben magyar bort, magyar húst szeretnénk látni, és magyar ízeket kóstolni" - fogalmazott. A politikus arra is kitért, hogy a Munkáspárt ellenzi az ország NATO-tagságát.

Thürmer Gyula azt mondta, a szocializmus negyven éve alatt egyszer kellett a magyar hadseregnek külföldre mennie, az elmúlt tizenöt évben voltak magyar katonák Irakban, Afganisztánban, és ki tudja, hová kell menniük, ha "beleugrasztanak bennünket" egy konfliktusba Oroszországgal. Hozzátette: aggódva hallják, hogy Barack Obama amerikai elnök amerikai katonákat "akar küldeni" kelet-európai országok védelmére. A délszláv háború időszakára utalva hozzáfűzte: nem akarnak újabb "taszárokat, és az amerikai csapatok ittlétére emlékeztető néger gyerekeket a magyar falvakban".

Kérdésre válaszolva Thürmer Gyula úgy fogalmazott: "a Munkáspárt politikája olyan, mint a jó szekszárdi vörösbor, kár lenne hígítani". Abban a választókerületben, ahol a pártnak nincs egyéni jelöltje, a Munkáspárt tagjai nem szavaznak más egyéni jelöltre. Nem támogatunk egyetlen más pártot sem ezen a választáson - jelentette ki. A pártelnök azt mondta, a Munkáspárt április 6-án jobb eredményre számíthat, mint négy éve, "talán még a parlamentbe is bejuthat".

Gyakornoki programot indítana a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) azoknak a frissen végzett fiataloknak, akik nem találnak állást - mondta Szili Katalin, a párt elnöke szombaton az MTI-nek, miután országjáró körútja keretében Vas megyébe, Kőszegre és Sárvárra látogatott. Szili Katalin hangsúlyozta, bár Vas megyében az országos átlagnál több munkalehetőség van, jelentős probléma, hogy fiatalok külföldre, elsősorban Ausztriába mennek dolgozni.

Ezzel kapcsolatban a KTI elnöke ismertette pártja programjának a fiatalok gyakornoki idejére vonatkozó részét. Eszerint azok a fiatalok, akik - függetlenül attól, milyen típusú iskolába jártak - a végzést követő három hónapon belül, önhibájukon kívül, nem kapnak munkát, egy állam által támogatott egyéves gyakornoki programon vehetnének részt.

Az őket foglalkoztató vállalkozások 50 százalékos bértámogatást kapnának - tette hozzá Szili Katalin, megjegyezve, hogy a fiatalok a közszférában is teljesíthetnék a gyakornoki programot. A KTI elnöke arról is beszámolt, hogy Sárváron az idegenforgalom kérdése is szóba került. A KTI fontosnak tartja, hogy még inkább felpörgessék az idegenforgalmi fejlesztéseket a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusban - mondta.Választási győzelmük esetén a "kormányváltó erők" hat évre szóló nemzeti útfejlesztési stratégiát valósítanak meg az országban, ennek fő iránya a négy számjegyű és a bekötőutak korszerűsítése lesz - közölte Mesterházy Attila, az ellenzéki szövetség miniszterelnök-jelöltje szombaton Jászberény határában. Az MSZP elnöke a 32-es főút és a Jászárokszállás felé vezető 3203-as út kereszteződésénél tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a helyszínválasztás nem volt véletlen, hiszen itt kellett volna elkészülnie 2012-ben a jászberényi elkerülő út harmadik szakaszának.

Ennek megépítéséhez a szocialisták még módosító javaslatot is beadtak a parlamentben, a pénzt a stadionberuházásoktól csoportosították volna át, de a fideszes képviselők, köztük a térségiek is leszavazták a beadványt - tette hozzá. Mesterházy Attila a négy számjegyű és a bekötőutak átfogó rekonstrukcióját azzal indokolta, hogy ezek vannak jelenleg a legrosszabb műszaki állapotban. Az útfejlesztési stratégia részeként természetesen a megkezdett autópálya-építéseket is folytatják, illetve befejezik - mondta.

Megjegyezte, hogy az útfejlesztések, miközben megteremtik a gyorsabb és biztonságosabb közlekedés feltételeit, gazdaságélénkítő és ezzel párhuzamosan munkahelyteremtő hatásuk miatt is nagyon fontosak. A politikus az útkorszerűsítések kivitelezése kapcsán bejelentette, a munkák koordinálására egy nagy, központi vállalatot hoznának létre. Mesterházy Attila Jász-Nagykun-Szolnok megyei kampánykörútja Jászberényben és Kisújszálláson folytatódott, majd zárásként délután Szolnokon, a Széchenyi városrészben tart fórumot.

A Fidesz szerint kétségbeesetten vádaskodik a "Gyurcsány-koalíció", amelynek a békemenet támadása helyett a Simon-ügyben feltett kérdésekre kellene válaszolnia. Előzőleg Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója, Molnár Csaba, a DK alelnöke, Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM politikusa és Bősz Anett, a Liberálisok elnökségi tagja sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy két világ "csap össze" szombaton és vasárnap. Szombaton tartják a békemenetet és a Fidesz-KDNP nagygyűlését, másnap pedig a "kormányváltó erők" demonstrálnak.

"Reménytelen emberek kétségbeesett vádaskodása" - így kommentálta a Fidesz sajtóirodája az MTI-hez eljuttatott közleményében a "kormányváltók" szombati tájékoztatóján elhangzottakat.

A Fidesz szerint a "Gyurcsány-koalíciónak" a békemenet támadása helyett inkább arra kellene végre válaszolnia, hogy az éhségmenetük élén menetelő volt MSZP-elnökhelyettes, Simon Gábor valójában kinek a pénzét "őrizgette", és hogy még hány szocialista politikusnak vannak "titkos bankszámlái tele százmilliókkal".

A válságban lévő magyar vidék megmentése a nemzet jövőjét is biztosítja - jelentette ki a Jobbik elnöke a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány és az Anyaföldvédelmi Kerekasztal szombati, nemzetközi konferenciája közben tartott sajtótájékoztatón, Gyöngyösön. Vona Gábor közölte: a konferencia a vidék és ezzel együtt a nemzet megmentésére tett közös erőfeszítés ünnepi állomása. Hozzátette, büszke arra, hogy Gyöngyösön újra sikerült megmutatni, ennek az ügynek milyen erős tábora van, hiszen "komoly kormányzati ellenszéllel szemben" kell dolgozniuk.

Úgy fogalmazott, a kabinet a magyar föld tulajdona, a birtokszerkezet és a vidék-gazdaság témakörében hamis pozitív propagandát folytat. Kiemelte, hogy a Gyöngyösön tanácskozó szakemberek és egyetemi professzorok nemcsak ennek bemutatására, hanem megfelelő alternatívák kidolgozására is képesek. Közölte: a föld magyar kézben tartását alaptörvényi szinten kellene garantálni, kimondva, hogy földet csak az állam, a hazai önkormányzatok, illetve természetes személyek kaphatnak. Ehhez szükséges az uniós csatlakozási szerződés módosítása, amellyel kapcsolatban kétszer már "elkaszálták" népszavazási kezdeményezésüket, de nem tettek le róla - mondta a pártelnök, hangsúlyozva, az anyaföld nem áru.

A Jobbik elnöke úgy véli, Magyarországon tartani lehet attól, hogy oligarchák kezébe kerül a földtulajdon és egyfajta latin-amerikai típusú, monokultúrás nagybirtokrendszer alakul ki, ami a magyar vidék halálát jelentené. Kifejtette: a Jobbik nem képvisel "zsigeri nagybirtok-ellenességet", egészséges, munkahelyeket teremtő birtokszerkezetre törekszik, ezért a magyar kis- és középgazdaságok megerősítése érdekében nem kommunikációs, hanem érdemi lépésekre készül.

Vona Gábor közölte: a reményei szerinti leendő Jobbik-kormánynak április 7-től kiemelt feladata lesz az ország piacainak visszaszerzése, akár az EU-val való konfrontáció árán is. "Miközben hazánk 30 millió embert lenne képes élelmezni, térden állva hiába könyörög az uniónak, hogy legalább saját magát elláthassa élelmiszerrel" - mondta.

Hossó Andrea, az Anyaföldvédelmi Kerekasztal ügyvivője arról beszélt: a gyöngyösi esemény előtt egy közép-európai találkozón Budapesten lengyel és horvát szakemberekkel közösen arra kerestek választ, hogy a három ország kormánya 1990 óta miért mulasztotta el a közös érdekeken alapuló szövetség létrehozását.

"A téma időszerűségét az adja, hogy a külföldiek termőföld-vásárlására vonatkozó moratórium lejárata valamennyiünk közös ügye" - hangsúlyozta. A fővárosi találkozó résztvevői határozatba foglalták: felszólítják országuk kormányát, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az unióval csatlakozási szerződésük módosításáról - tette hozzá.A következő két évben 400 milliárd forintot fordít az ország hazai és uniós forrásokból arra, hogy valamennyi 500 lakosúnál nagyobb településen elkészüljön a csatornahálózat - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szombaton Csongrád megyében. Két évnyi megfeszített munkára van szükség, ahhoz, hogy az ország teljesítse az 500 lakosúnál nagyobb települések szennyvízhálózatának kiépítését kötelezővé tevő uniós előírást - mondta a politikus Kovács Sándor csanádpalotai és Galgóczkiné Krobák Mária kövegyi független polgármester társaságában a két települést összekötő út egyik kereszteződésénél tartott sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár közölte: a kormány számba vette azokat a településeket, ahol a szennyvízhálózat fejlesztésére van szükség, és döntött arról, hogy ezekhez a beruházásokhoz pályáztatás nélkül biztosít támogatást. Lázár János bejelentette, döntés született arról, hogy a kormány 240 millió forint kiegészítő támogatást nyújt a Csanádpalotán jelenleg folyó - 1,25 milliárd forintos - szennyvízcsatorna-beruházáshoz, ezzel jelentősen csökkentve a kisvárosban lakók által fizetendő önrész nagyságát.

Az államtitkár úgy fogalmazott, minden kormánynak külön figyelmet kell fordítani az ország keleti részén található településekre, amelyek lemaradása látványos. A 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési források zöme a fővárosba és a Dunántúlra érkezett, az Alföld és a keleti országrész kevés támogatáshoz jutott. Hozzátette: a kormány ezt szeretné kompenzálni 2014 és 2020 között.

A politikus közölte, Kövegy és Csanádpalota között 100 millió forintból kerékpár út épül. Az M43-as autópálya 2015 első felére tervezett átadása után pedig felújítják a két települést összekötő utat is, amely a nagylaki határátkelő felől érkező, illetve a sztrádaépítéshez kapcsolódó forgalom miatt rossz állapotban van.

Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat megvizsgálva kiderült, hogy a paksi atomerőmű régi és a tervezett új blokkjait csak úgy lehet párhuzamosan működtetni, ha megtörténik a Duna duzzasztása - jelentette ki Szél Bernadett, az LMP társelnöke szombaton tatabányai sajtótájékoztatóján. "A tanulmányban ugyan hűtőtornyok szerepelnek, de ezeknek százmilliárd forint az áruk darabonként, ami rendkívül drága. Szakértők egyértelműnek tartják, hogy a duzzasztott Duna mint hűtőtó sokkal olcsóbb lenne. Ha ilyen nagy projektektől van szó, a végén az olcsóbb megoldásokat szokták választani" - tette hozzá az ellenzéki politikus.

Szél Bernadett elmondta, a megvalósíthatósági tanulmányban is szerepel egy olyan szivattyús tározós erőmű, amelynek az alsó tartálya egy duzzasztott Duna-meder lenne. "Vízlépcső nélkül és duzzasztás nélkül nincsen paksi bővítés. A kormánynak számot kell adnia arról, hogy mire készül a Dunával. Az a titkolózás, ami minden küszködésem dacára már hónapok óta folyik, azt mutatja, hogy itt olyan információk vannak, melyek jelentősen rontanák a Fidesz választási esélyeit" - jelentette ki az LMP társelnöke.

A politikus "a következő generációk rovására végrehajtott, választás előtti osztogatásnak" nevezte az ingyenes öntözővíz biztosítását, mellyel véleménye szerint az nyer, akinek sok földje van az öntözőcsatornák mellett. "Ezek azok a cégek, melyek az agrártámogatásoknak a zömét is bezsebelik. Ha Nyergest, Csányit és Leisztingert említem, látszik, hogy itt mindkét oldal oligarchái jól járnak" - tette hozzá Szél Bernadett.

Az LMP társelnöke szerint az ingyenes öntözővíz biztosításával a kormány szembemegy a saját vízgazdálkodási stratégiájával, a környezetvédelmi törvénnyel és az alkotmánnyal. Azt mondta, ha a kormány tényleg segíteni akarna azoknak az embereknek, akiknek öntözniük kell, akkor ehhez a rászorulóknak támogatási rendszert kellene kidolgozni.

Az LMP programjáról Szél Bernadett elmondta, annak két alappillére a korrupció visszaszorítása és a zöld gazdaság élénkítésére alapozott munkahelyteremtés, amellyel számításaik szerint 440 ezer új munkahely is létrejöhetne. Kiemelten fontosnak nevezte egy olyan új adórendszer kialakítását, amely a kiskeresetűeknek kedvez és nem a társadalom felső húsz százalékának a jövedelmét növeli. Szél Bernadett szombaton Komárom-Esztergom megyében a helyi képviselőjelöltekkel - Tatabányán Gutai Zsolttal, Esztergomban Prommer Mátyással, Komáromban Szabados Sándorral - vesz részt városnéző sétákon és beszélgetéseken.