A KÉSZ zarándokai három nap alatt járták be a második világháborút követő délvidéki megtorlások helyszíneit.

Rétvári Bence szerint a KÉSZ kezdeményezése egyebek mellett azért jelentős, mert így a résztvevők olyan részét is megismerik az összmagyar nemzet történetének, amely 1990-ig rejtve volt.

"Nem az a múlt feldolgozásának a módja, hogy bármit is elhallgatunk a történelemből, hanem ha megismerjük azt" - hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: a magyar és a szerb köztársasági elnök tavaly nyári csúrogi főhajtása az ártatlan áldozatok előtt is a két nép közötti békés kapcsolatot mozdította elő.

A megbékélést a feldolgozással kell kezdeni - fogalmazott Rétvári Bence, hozzáfűzve, hogy 40 évig az elhallgatás és az átírás jellemezte a magyar történelmet, 1990 óta azonban szabadon lehet beszélni a történtekről.

Kiemelte: ma már van egy olyan generáció, amely semmit nem tagadott le a történelméből, "sem azt, amit a nemzet ellen követtek el, sem azt, amit az egykori nemzettársai mások ellen igazságtalanul követtek el".

Amikor egy nemzedék már történelemhamisítás nélkül tudja elfogadni a korábban történteket, "akkor elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor a népek békében tudnak egymás mellett élni" - nyomatékosította.

Rétvári Bence és a zarándokok Szabadkán, a Zentai úti temetőben megkoszorúzták az ártatlan áldozatok megrongált emlékművét. Máig ismeretlen tettesek innen lopták el októberben az úgynevezett Vergődő madár című 350-400 kilogrammos bronzszobrot. A hamvaiból feltámadó főnixmadár - mások szerint turul - annak a 852, Szabadkáról és környékéről elhurcolt, főleg magyar, horvát és német embernek állított emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki.