Az április 6-i szavazáson a választópolgárok két külön szavazólapon adhatják le voksukat: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy az országos listáról melyik pártot vagy nemzetiséget támogatják.

Az egyéni választókerületi képviselők megválasztásában a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok nem vehetnek részt.

Az országos listán kiadható 93 mandátumot a pártlistás szavazatok és az egyéni kerületekben nem hasznosult, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztják ki.

A 106 egyéni képviselő megválasztásakor megszűnt a korábbi érvényességi és eredményességi feltétel: a korábbi választások során akkor volt érvényes a választás első fordulója, ha a választópolgárok több mint fele elment szavazni, eredményes pedig akkor volt, ha valamelyik jelölt megkapja a leadott szavazatok több mint felét. Ekkor ez a jelölt elnyerte az országgyűlési mandátumot.

A választási rendszer átalakítása miatt - mivel egyfordulós lett a választás - már az első fordulóban kiosztják a mandátumot és az a jelölt lesz képviselő az adott választókerületben, aki a legtöbb voksot kapta (relatív többség), függetlenül attól, a választókerületben szavazásra jogosultak hány százaléka ment el voksolni.

Az egyéni jelölt mellett a választók országos listára is voksolhatnak. Országos listát állíthatnak pártok, illetve országos nemzetiségi önkormányzatok, az országos nemzetiségi listára azonban csak azok a választók szavazhatnak, akik március 21-ig regisztrálták magukat nemzetiségi választóként.

Azok a választók, akik nem kérték nemzetiségiként történő regisztrációjukat, pártlistára szavazhatnak, ahogyan a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál a pártlistákra leadott voksokat és az egyéni választókerületekben nem hasznosuló, úgynevezett töredékszavazatokat veszik figyelembe. Töredékszavazat az, amelyet az egyéni választókerületben olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben. Új szabályként töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (küszöb), valamint az a két párt által állított közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Az országos listás mandátumok kiosztásához először az 5 százalékos küszöböt elért párt listás szavazatainak számához kell hozzá adni az adott párt töredékszavazatait, ezután össze kell adni a pártlistákra jutó szavazatokat, ezt követően pedig össze kell adni az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot (ez az összes országos listás szavazat).

Az összes országos listás szavazatot el kell osztani 93-mal (a kiadható országos listás mandátumok száma), és ezt az eredményt tovább kell osztani néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amivel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthatnak.

Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kedvezményes mandátumot kap. Egy nemzetiségi lista csak egy kedvezményes mandátumot kaphat, és az országos listás mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával. A fennmaradó mandátumokat a küszöböt elérő pártlisták és nemzetiségi listák között osztják szét, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett d'Hondt-módszer alapján, amelyet Victor d'Hondt belga matematikus dolgozott ki 1878-ban.

Első lépésként egy táblázatot készítenek, a táblázatnak annyi sora van, ahány országos listás mandátumot ki kell osztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntetik fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát és így tovább.

A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot.