Az Országgyűlés elnöke az egykori állampárt, az MSZMP volt székházában elmondott beszédében hangsúlyozta: az emberiség elleni bűnök nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik őket, hanem akkor, amikor megfeledkeznek róluk.

"Azért avatjuk fel Nyíregyházán ezt az emlékművet és tettük emléknappá február 25-ét, mert nem akarjuk elfeledni az áldozathozatalt, nem akarjuk, hogy a jövő magyar nemzedékei is kárvallottjai legyenek a kommunizmus történelmi örökségének" - fogalmazott Kövér László.

Hozzátette: a magyaroknak jó okunk van nem elfelejteni a kommunizmust, mert annak nyomasztó gazdasági, politikai és lelki örökségének terhét a mai és a következő nemzedékek is kénytelenek viselni mindaddig, amíg ezt a "sorvasztó örökséget" közös erővel nem sikerül végleg felszámolni.

A Szarvas utcai korábbi pártszékház dísztermében, több száz érdeklődő előtt elmondott beszédében Kövér László kifejtette, a magyaroknak - európai sorstársaikkal együtt - sok okuk van emlékezni. A náci háborús bűnöket a nürnbergi perben kérték számon az elkövetőktől, addig a kommunizmus nevében elkövetett bűnös számonkérése a mai napig nem történt meg Európában - mondta.

A kommunizmus millió halálos áldozata, és a rendszer vérengzését túlélő tízmilliók szenvedése - ellentétben a nácizmussal - mai napig sem elegendő ahhoz, hogy az áldozatok és utódaik éppúgy jogosultak legyenek az igazságtételre és szenvedéseik elismerésére - hangsúlyozta Kövér László. Hozzátette, ez a "kettős mérce" az egyik legfontosabb oka annak, hogy a múlt értékelése továbbra is megosztja, Nyugatra és Keletre szakítja Európát, és nem tud kialakulni egy legalább morálisan egységes Európa.

A házelnök szerint ehhez Nyugat teljes politikai osztályának kellene elszámolnia a bűnnel, amelyet elődeik követtek el azzal, hogy a második világháborút lezáró paktumokkal országokat és népeket dobtak "Sztálin csizmája alá." Nem tud, mert a nyugat baloldali értelmiségének jelentős részének szembe kellene néznie a saját múltával - tette hozzá.

Az Országgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta, Magyarország mindennapjait és holnapját meghatározza és korlátozza, hogy a kiépített négy évtizedes uralkodásuk utolsó évtizedeiben a magyarországi kommunisták szándékosan és tudatosan eladósították Magyarországot, ez pedig kényszerpályára állította a teljes magyar rendszerváltozást.

"Az MSZMP kommunistái állították fel azt az adósságcsapdát, ami rabul ejtette a magyarok életlehetőségeit, ennek a csapdának a húsba vágó szorítását erősítette meg a kommunista utódpárt, az MSZP, amikor csak tehette" - fogalmazott Kövér László. Szavai szerint amikor tehették, eladósították a magyarságot "a feje búbjáig", mert az számukra hasznos, mert "pénzügyi jutalékot kaphatnak utána, mert uralmukat könnyebb volt fenntartani az eladósítottakon, mint a szabad embereken".

A házelnök kifejtette, a magyarországi kommunisták és posztkommunisták politikai hagyatéka is káros volt, mivel soha nem tudták a magyar nemzeti érdekeket a "kommunista brancs" érdekei fölé helyezni. Így eshetett meg - folytatta -, hogy 1990 előtt igyekeztek kirekeszteni a külhoni magyarokat a magyarországi társadalom tudatából, és igyekeztek megbélyegezni azokat, akik az 1956-os forradalmat követő terror elől menekülni kényszerültek. A posztkommunisták az európai történelemben addig példátlan módon 2004-ben szembefordították a magyar államot a magyar nemzettel, így több mint húsz évet kellet várni arra, hogy az ideiglenes alkotmány helyett önálló alaptörvénye legyen Magyarországnak - tette hozzá.

"A kishitűség, a másodrendűség, az örökös bűntudat keltése a magyarországi kommunista rendszer azon lelki öröksége, amely a rendszer bukása után is fertőzi Magyarországot" - mondta Kövér László. Az elmúlt négy év eredményei a bizonyítékai annak, hogy Magyarország le tudja küzdeni a kommunizmus örökségét, ez pedig ezen az emléknapon a legnagyobb elégtétel lehet minden magyar ember számára - jelentette ki.

"Elődeink áldozathozatala és utódaink iránt érzett felelősségünk egyaránt arra kötelez, hogy ne felejtsünk, mert aki felejt az legyőzetik, és elvész, aki emlékezik, az diadalt arat" - zárta szavait az Országgyűlés elnöke.

A beszédet követően Kövér László Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármesterrel, Seszták Oszkárral (Fidesz-KDNP), a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökével, Petneházy Attila és Szilassy Géza fideszes önkormányzati képviselők társaságában átadta Nagy Lajos szobrászművész által készített emlékművet a korábbi pártszékház előtti téren. Az emlékmű egy ötágú csillagokból álló talapzaton vasbeton rácsok között egy gúzsba kötött embert ábrázol. A köztéri alkotás felállítását a Periférián Alapítvány kezdeményezte, az emlékműállítás több mint 17 millió forintos költségét támogatásból, közadakozásból, jótékonysági estek és aukciók bevételéből finanszírozták.

Az ünnepség után az Országgyűlés elnöke részt vett a Jósa András Múzeumban létrehozott Építsük a nép országát! című kiállítás megnyitóján, ahol az 1945 és 1956 közötti évek tárgyi és írásos emlékei láthatóak. Az épület egykori légópincéjében berendezett tárlaton a 1947-ben megtartott kékcédulás választás tárgyai mellett többek között a korábban a Hősök terén álló irodaházról levert vörös csillagot, valamint a kitelepítések bizonyítékait is megtekinthetik az érdeklődők.