A döntés időpontja bizonytalan, de a testület az ügy kiemelkedő társadalmi súlyának tudatában folyamatosan dolgozik a devizahitelekkel kapcsolatos indítványban felvetett alkotmányjogi problémák megoldásán annak érdekében, hogy minél hamarabb megszülessen a határozat - tette hozzá a főtitkár.

Bitskey Botond korábban elmondta: egy ügyben akkor születhet meg az Ab határozata, amikor az előadóbíró által készített tervezet alapján az alkotmánybírák többségi véleményt alakítanak ki. Ehhez pedig gyakran több ülésen is meg kell vitatni a felmerült alkotmányjogi problémákat.

A devizahitelekkel kapcsolatos indítványt az Ab január végén tárgyalta meg először.

A kormány november végén benyújtott indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltoztatásának kérdését veti fel. A többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá azért, mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, ami elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.

A kormány indítványa felveti a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdését is, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá azt a kérdést, hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján.

A Kúria polgári kollégiuma december 16-án jogegységi határozatban mondta ki egyebek mellett azt, hogy a devizahiteles szerződések nem tekinthetők érvénytelennek pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt.