Három év alatt épült 1893 és 96 között az akkor "új igazságügyi palotaként" emlegetett Kossuth téri épület. 1951-ben a Legfelsőbb Bíróságot átköltöztették a budai oldalra, a Kossuth téri épületben pedig a Magyar Nemzeti Galéria, majd a ma is ott működő Néprajzi Múzeum kapott helyet. 1980-ban a Legfelsőbb Bíróság - három évtized után - visszaköltözhetett az "igazságügyi negyedbe", a Markó utcai volt igazságügyi minisztérium épületében kapott helyet.

A tervek szerint a 2012-től ismét Kúriaként működő legfelsőbb bírói fórum visszaköltözik az Igazságügyi Palota épületébe. Darák Péter, a Kúria elnöke szerint ez a költözés fontos, szimbolikus jelentéssel bír.

"Az az elképzelés, hogy a legfelsőbb magyar igazságszolgáltatási szerv, a Kúria visszaköltözzék a Kossuth térre és visszakapja azt az épületét, amelyet a II. világháborút követően szimbolikus okból és értelemben vettek el tőle, jelzi a magyar igazságszolgáltatás és a magyar jogélet hangsúlyosabbá válását" - fogalmazott Darák Péter.

A tervek szerint a Néprajzi Múzeum a városligetbe tervezett múzeumi negyedben kap majd helyet.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója azt mondta: soha nem épült Magyarországon olyan múzeum, amely kimondottan a néprajzi kultúra számára biztosított volna megfelelő helyet. Az igazságügyi palota is kényszermegoldásként született.

"Sokkal szerencsésebb lesz az a költözés, amikor végre megépül egy olyan múzeum, amely a XXI. századi feltételekhez igazodva méltóképpen szolgálja a népi kultúra megőrzését és bemutatását" - fogalmazott Kemecsi Lajos.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke hozzátette: a hivatal fontos erőfeszítéseket tesz a bírósági épületek értékeinek megőrzésére. 2013-ban kezdődött meg a Budapest Környéki Törvényszék elhelyezését biztosító beruházás és az épületegyütteshez tartozó Bajza utcai Fischer-villa rekonstrukciója.

Elmondta: jelenleg több mint 400 ezer négyzetméter területen működnek a bíróságok. 160 épület áll a bíróságok rendelkezésére, ebből 75 jegyzett műemlék, műemlék-jellegű épület.

"Több azonban sajnos még ma is rossz állapotban van" - jelezte Handó Tünde.

Az Igazságügyi Palota átalakítása a Néprajzi Múzeum Városligetbe költöztetése után kezdődhet meg, így a legoptimistább becslések szerint is leghamarabb öt év múlva esedékes a költözés.

Legalább két évig tart majd az Igazságügyi Palota átépítése - mondta az InfoRádió kérdésére az Országos Bírósági Hivatal Műszaki Főosztályának vezetője.

Gatter János elmondta, hogy a 16,5 milliárd forintos beruházás során egy XXI. századi típusú műemlék-restauráláson esik át a ház. Ez azt jelenti, hogy miközben megőrzik a XIX. század végi állapotot, XXI. századi technikával is felszerelik az épületet.

"Ez az ötödik legjelentősebb műemlék Magyarországon, úgyhogy nyilván nagyon komoly műemléki megfontolások érvényesülnek majd a munkálatoknál. Ez azonban nem zárja ki, hogy korszerű épület váljon belőle" - hangsúlyozta a főosztályvezető.

"Ha kiürül az épület és elkészülnek a tervek, maga a tényleges építkezés két évet biztosan igénybe vesz" - tette hozzá Gatter János.