Csiba Gábor úgy fogalmazott: "minden többletpénznek örül az egészségügy, de a mostani bejelentés azért is nagyon értékes és fontos, mert azokat a nehéz szituációkat oldja meg, amelyeket a betegek nap mint nap éreznek." Hozzátette: a várólisták hosszának csökkentésében van különösen nagy szerepe ennek a pénznek. Az egyesület elnöke felhívta a figyelmet, hogy a várakozási idő lerövidülése a daganatos betegek viszonylatában is kiemelt jelentőségű, hiszen egy rákos betegség esetében az idő, nagyon komoly tényező. Csiba Gábor kijelentette: "a pluszforrás nagyon jó hír az intézményeknek, de főleg a betegeknek."

A várólistákkal kapcsolatban a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke elmondta még, azok máshol is léteznek a világban. "Viszont azoknak egy reális szintre való csökkentését, azt, hogy a lehető legrövidebb időn belül a legmagasabb szintű, a betegségének legmegfelelőbb ellátást kapja a beteg, meg lehet oldani.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tegnap jelentette be, hogy az idén 18,2 milliárd forinttal nő az egészségügyre fordított állami támogatás összege. Ebből 770 milliót az onkológiai betegek CT és MR vizsgálatára, 790 milliót pedig a várólisták csökkentésére költenek. A sürgősségi ellátás 1 milliárd, a vastagbél-szűrés 134 millió, a kisgyerekek korai fejlesztése 65 millió, a fogyatékkal élők intézményrendszere pedig 300 millió forintot kap.

A tárcavezető szerint a várólisták csökkentésére fordított plusz 790 millió forintból, a csípő- vagy gerincműtétjükre legrégebben váró 1300 beteg operációja válik lehetővé.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár pedig arról beszélt, hogy a várólisták az időközben feleslegessé vált műtéti előjegyzések kigyomlálásával is rövidíthetők.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint is jelentős segítség az egészségügyi intézményeknek szánt több mint 18 milliárd forintos kormányzati támogatás, de úgy véli: ez az összeg nem elég a tartozások rendezésére. Velkey György az InfoRádiónak elmondta: abban bízik, hogy lesznek további intézkedések az adósságcsökkentésre és az egészségügyi dolgozók bérrendezésére. Hozzátette: nagyon fontos, hogy a pluszösszeg megjelenik a járóbeteg-ellátásban is, "ugyanis a mostani támogatással a tavalyi finanszírozási megszorítást ki lehet egyenlíteni." Ugyanakkor a Magyar Kórházszövetség elnöke kiemelte: nagyon magas az intézmények adósságállománya, és "az idei költségvetésben még a most bejelentett támogatással sem jelenik meg az a forrás, amivel remény volna a tartozás-tömeg leépítésére."

Velkey György emlékeztetett arra is, hogy van még egy 10 milliárd forintos céltartalék az egészségügyi kasszában, "fontos lenne, hogy ez minél hamarabb - a megfelelő céllal - bekerüljön a rendszerbe." Az elnök a célok közül kiemelte a béremelés folytatását a szakellátásban is, és a kórházak finanszírozását.

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere keddi tájékoztatóján szólt a rezidensek ösztöndíjprogramjáról is. Elmondta, hogy a havi nettó 100-200 ezer forintos juttatásnak köszönhetően, három év alatt 1600 fiatal orvos elvándorlását sikerült megakadályozni. A legutóbbi pályázati körben 770 pályázóból 601-en kaptak ösztöndíjat. A szakvizsga nélküli orvosok közül 24, az első alkalommal regisztrálók soraiból 28 százalékkal kevesebben igényeltek külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolványt - tette hozzá.

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke viszont az InfoRádióban úgy nyilatkozott: a frissen végzett orvosok számára biztosított állami ösztöndíj csak átmeneti megoldás az elvándorlás problémájára. A tartós itthon maradáshoz hosszú távú bérrendezés kellene.

Dénes Tamás kifejtette: "négy évvel ezelőtt nagyon nagy volt a rezidensek elvándorlása, akkor a frissen végzettek 40 százaléka azonnal elhagyta az országot, ez az arány most 20 százalék. Tehát vannak eredmények, de az ösztöndíj folyósítása csak átmeneti megoldás, nincs jövőképe a rezidenseknek."