Gyorsul a szén-dioxid kibocsátás és gyorsul a gáz levegőben-maradása is. Ráadásul az a hányad, ami a levegőben marad, a 60-as évek elején még csak 40 százalék volt, most már 45 százalék - közölte az egyetemi tanár.

Tehát egyre magasabb a levegő szén-dioxid tartalma, mert a bioszféra és az óceánok kevesebbet tudnak befogadni, mint korában. A bioszféra azért, mert bizonyos növénycsoportok az éghajlat-változás hatására kedvezőtlenebb körülmények közé kerülnek, így a fotoszintézissel kevesebb szén-dioxidot tudnak elnyelni. Az óceánok pedig azért tudnak kevesebbet befogadni, mert melegszik a rendszer és a melegvíz könnyebb, mint a hideg - magyarázta Mika János. Hozzátette: az így kialakuló függőleges átkeveredés a melegedő klíma esetében stabilizálja az óceáni rétegeket, és kisebb intenzitással kerül le az óceán mélyebb rétegeibe a szén-dioxid. A gáz számára a végállomás a mészkővé válás, ami egy nagyon lassú, évezredeket felemésztő folyamat.

Az egyetemi tanár úgy véli, meg kellene akadályozni, hogy tovább növekedjen a kibocsátás, "de még ez is kevés lenne." Ugyanis a kibocsátás most bő kétszerese a természetes elnyelő-képességnek, tehát nem elég, hogy megálljon a kibocsátás növekedése, vissza is kellene azt venni - egyes becslések szerint - 60-80 százalékkal - hangsúlyozta az éghajlatkutató.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének idei klímajelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy tíz éve nem emelkedik a levegő hőmérséklete, ugyanakkor a rendszer hőtartalma folyamatosan növekszik. A dokumentum készítői az eddigieknél is hangsúlyosabban figyelmeztettek arra, hogy az emberi tevékenység következtében az egész bolygó - a földfelszín, az óceánok és a légkör - felmelegszik és a jövőben még gyakoribbak lesznek a rendkívüli időjárási események, hőhullámok, viharok. Azt írták, már 95 százalékos a valószínűsége annak, hogy az eddig tapasztalt melegedés legalább feléért az ember a felelős.

A jelentés legvitatottabb témáinak egyike a melegedés elmúlt 15 évben végbement lassulásának értelmezése volt. Klímaszkeptikusok szerint ez a "szünet" kétségeket vet fel az éghajlatváltozás tudományosan elfogadott tényével kapcsolatban. Noha a kutatók hosszú távú trendeket vizsgálnak, a klímaszkeptikusok e rövid időszak alapján megerősítve érzik állításaikat, hogy a szakértők alaptalanul riogatnak.

Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint, az valóban igaz, hogy tíz éve nem emelkedik a levegő hőmérséklete, de annak hőtartalma folyamatosan növekszik, ezen belül van egy mechanizmus, amit nem ismerünk. Mika János elmondta: a korábbi számításokhoz képest az óceánok sokkal több hőt vonnak el a légkörtől, mint korábban, de a tudósok sem tudják a magyarázatot arra, hogy ez a folyamat 2002 környékén miért gyorsult fel. A szakértő példaként említette, hogy az Antarktisz jege növekszik, ahelyett, hogy zsugorodna, mert innen is elviszi a hőt az óceán.