Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter előterjesztéséről azért szavazhatott már hétfőn az Országgyűlés, mert a kormánytöbbség egyetlen módosító javaslatot sem támogatott. A minősített többséget igénylő szakaszokat 249 igen szavazattal, 89 ellenében fogadták el.

Az új földtörvény egy része már december 15-én hatályba lép, a most elfogadott jogszabály egyes rendelkezései így egy nappal korábban, december 14-én hatályosulnak. A többi a földtörvény fokozatos életbe lépéséhez igazodik (a földhasználati jogosultság megszerzésére vonatkozó szabályok 2014. január 1-jén, a földtulajdonjog megszerzésével összefüggők május 1-jén lépnek hatályba).

Az egyik legfontosabb változás, hogy az állattartó telepek üzemeltetőit és a vetőmag-előállítókat csak meghatározott esetekben illeti meg az 1200 helyett 1800 hektáros kedvezményes birtokmaximum.

Az állattartóknál az a feltétel, hogy a szerződéskötés előtti évben vagy a megelőző három év átlagában a már birtokukban lévő földön az évenkénti állatsűrűség elérje hektáronként a fél állategységet (ez egy tenyészkocának felel meg). A vetőmag-előállítóknál a kedvezményes birtokmaximum feltétele, hogy az előző három év átlagában szántóföldjük legalább tizedén vetőmagot vagy szaporítóanyagot állítsanak elő.

A miniszter indoklásában kitért arra, hogy a földtörvény értelmében a gazdálkodóknak be kell kerülniük a földművesek, illetve a mezőgazdasági termelőszervezetek nyilvántartásába. Ez és a földhasználati jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás jelentős adminisztratív terhet jelent a földhasználóknak és a hatóságnak.

Ezért lehetővé teszik, hogy a földhasználók engedélyezési eljárás helyett adataik közlésével kerüljenek be a nyilvántartásba, a nyilatkozat valóságtartalmát pedig utólag ellenőrzi a hatóság.

A most elfogadott módosítás alapján a földtörvény földre vonatkozó szabályait kell alkalmazni a zártkerti ingatlanokra is.
A jogszabály részletesen felsorolja a haszonbérleti jogviszony megszűnésének okait és a felmondás szabályait, emellett pontosítja, hogy a csereszerződések mely esetekben minősülnek birtok-összevonási célúnak. Rögzíti továbbá, hogy a csereszerződés jóváhagyása esetén nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzéséhez.

A törvénycsomag számos átmeneti szabály mellett olyan formai követelményeket is meghatároz, mint hogy minden, a földtulajdonjog megszerzésére irányuló szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, ennek hiányában a szerződés semmis.

Rendelkezik arról is, hogy a helyi földbizottságok tagjairól a települési jegyző vezet nyilvántartást. (A földbizottságok jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adásvételéhez.) Elfogadtak egy szabályt arra az esetre is, ha jövő év április végéig nem választják meg a helyi földbizottság tagjait vagy a megválasztott testület működésképtelen. Ez esetben az agrárkamara területi szerve ad ki állásfoglalást a bizottság helyett.

Az új földtörvényt júniusban szavazta meg az Országgyűlés. Eszerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek, egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai.

A törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig - a termelőszervezetekhez hasonlóan - legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők 1800 hektár földet birtokolhatnak, de csak ha teljesítik a most elfogadott feltételeket.