Az MTI-hez szerdán eljuttatott összegzésben az olvasható, hogy a felnőtt magyar lakosság harmada (33 százalék) vallotta magát a Fidesz-KDNP, hatoda pedig a közös jelöltállításban megegyező MSZP (10 százalék) és Együtt-PM (6 százalék) táborába tartozónak.

A kormánypártok népszerűsége 2 százalékpontos csökkenéssel a szeptemberi szintre korrigált vissza, míg a szocialisták három százalékpontos vesztesége "a koordinált jelöltállítást jelentő megállapodás előtti szintre vetette vissza az ellenzék vezető erejét" - írták.

Rámutattak: kevesebb mint fél évvel a választások előtt tehát újra a harminc százalékos szint felett áll a bizonytalanok, rejtőzködők és biztosan nem szavazók tábora.

"Fontos eredménye az elmúlt hetek politikai fiaskóinak", hogy míg korábban a bizonytalanok fele kormányváltó hangulatban szemlélte a fokozódó kampányhangulatot, ma már csak ötöde jelent meggyőzhető csoportot az ellenzéknek (az összes megkérdezett 4 százaléka) - áll az összefoglalóban.

A felmérés szerint egy most vasárnap esedékes választáson a jogosultak 52 százaléka venne részt, közülük 42 százalék szavazna a Fidesz-KDNP-re (egy hónappal korábban 44 százalék volt), 23 százalékot kapna az MSZP (előző kutatásukban 25 százalékon állt), 13 százalékot a Jobbik (korábban 14 százalék), 6 százalékot az Együtt - PM (korábban 7 százalékon állt a Bajnai vezette szövetség).

De nemcsak Bajnai Gordonék formációja van a bejutási küszöb környékén, hanem az ellenzéki oldal másik két kisebbik pártja is: a voksok 6 százaléka jutna az LMP-nek, 4 pedig a DK-nak - olvasható.

Az MSZP és az Együtt-PM megállapodásával kapcsolatban a Nézőpont Intézet azt állapította meg, hogy bár a szocialista vezetők nyilatkozatai alapján egyértelmű a "Gyurcsány-pártiak kihagyása", szavazóik körében ez az álláspont népszerűtlen.

Az MSZP-vel szimpatizálók 49 százaléka szerint szükség van arra, hogy az MSZP és az Együtt-PM megállapodásába más baloldali pártok is bekerüljenek (a tábor 31 százaléka ért egyet csupán a pártvezetéssel), de a Bajnai-tábor 59 és a DK táborának 60 százaléka is támogatja a tárgyalások újrakezdését.

A Nézőpont Intézet szerint "további érv lehet a megállapodás kiterjesztése mellett, hogy a bizonytalanoknak is mindössze 25 százaléka tartja elégségesnek a két párt közti megállapodást".

A közvélemény-kutatást november 4. és 8. között, ezer ember telefonos megkérdezésével, nemre és korra régiónként, településtípusra és iskolai végzettségre országosan reprezentatív mintán végezte a Nézőpont Intézet a Heti Válasz megbízásából.