Az ellenzéki képviselők elsősorban a javaslatban szereplő jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzést, a tartalék nagyságát és az uniós támogatásból származó tervezett bevételt kifogásolták, s úgy vélték, az alacsony beruházási ráta a következő évek alacsony növekedését valószínűsíti.

A kormánypárti képviselők megalapozottnak ítélték a költségvetési javaslatot és kifejezetten pozitív jelenségnek, a megváltozott környezetre reagálásnak tartották az idei büdzsé év közbeni többszöri módosítását.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára a jövő évi költségvetés tervezése során figyelembe vett adatok közül kiemelte, hogy az idei, 0,7 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedést 0,9 százalékra korrigálta a tárca, a jövő évi tervezési adat pedig 2 százalék lett. Idézett magyar és nemzetközi intézményeket, amelyek jövőre 2 százalék feletti gazdasági növekedést várnak Magyarországon. Az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,9 százalék a javaslatban.

A belső fogyasztás 1,5 százalékkal emelkedik jövőre, ezt - egyebek mellett - a rezsicsökkentés, és a pedagógusbér-emelés alapozza meg. Az infláció az idei 1,9 százalék után 2,4 százalék lesz a tervek szerint jövőre.

A tartalék 120 milliárd a javaslatban, de ehhez jön még a 100 milliárd forintos országvédelmi alap - jelezte a helyettes államtitkár.

Az uniós források igénybevételéhez szükséges önerő biztosítására 30 milliárd forint szerepel a költségvetésben. Miután az e-útdíjból helyiadó-kedvezmény vehető igénybe, így a központi költségvetés az önkormányzatokat 10 milliárd forinttal kompenzálja.

Az uniós kifizetések tervezésekor azt vette figyelembe a szaktárca, hogy a korábbi uniós költségvetési időszak zárását követő évben is megugrott a kifizetés, mivel a korábban már lezajlott projektek elszámolására ekkor került sor.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a gazdasági növekedést az 1,5-2,2 százalékos sávban határozta meg, amely a magyar gazdaság lehetőségének felső határa. A makropálya tartható, de feszes gazdálkodás szükséges hozzá - folytatta az elnök, aki az MNB 2 ezer milliárd forintos hitelprogramját mint harmadik tartalékot jelölte meg, ugyanis abból bevétel keletkezik a költségvetésben. A beruházási rátát az uniós átlagtól jelentősen elmaradottként jellemezte.

Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke kifejtette, hogy a szervezet feladata a költségvetési javaslat megalapozottságának vizsgálata. Nem megalapozott előirányzatot nem találtak a javaslatban, és 2 százalékos növekedés mellett azok tarthatók. A 120 milliárdos tartalék megalapozott, viszont a 100 milliárd forintos országvédelmi alap kockázatot hordoz magában - mondta.

Nyikos László (Jobbik) a bizottság elnöke - egyebek mellett - megalapozatlannak tartotta a bevételi oldalon az uniós támogatásokat, és a frekvenciabevételt, amelyből egyébként a stadionok építését finanszíroznák. Kifogásolta, hogy míg korábban két hete, egy hónapja volt a bizottságnak a költségvetést minősíteni, addig most egy ülésen kell erről döntenie.

Veres János (MSZP) a tartalékot kevésnek mondta a kockázatokhoz képest. Az idei költségvetésben még 430 milliárd forint szerepelt, és a kockázatok nem csökkentek a tartalék mérséklése arányában - tette hozzá a képviselő.

Vágó Gábor (LMP) választásinak nevezte a jövő évi költségvetést, amely az előző évek 2 ezer milliárdos megszorításait "bebetonozza". Kifogásolta a 80 milliárdos stadionépítést és az Eximbank 18 milliárdos feltőkésítését is.

Herman István és Ékes József (Fidesz) a törvényjavaslat védelmében emeltek szót, annak megalapozottságát hangsúlyozva.

A bizottság vita nélkül, ugyancsak kormánypárti többséggel tartotta általános vitára alkalmasnak a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot, amely másfél tucatnyi törvényt módosít.